Hogyan vett részt Latin-Amerika a második világháborúban?
2020. május 22. 11:11 Csernus Szilveszter
Korábban
Hadüzenetek
A második világháború kitörésekor nem csak Latin-Amerikában, de még az Egyesült Államokban is a háborúellenesség és semlegesség hangulata volt az uralkodó. 1939 szeptemberében a Panamában összeülő 21 amerikai köztársaság külügyminisztereinek első találkozóján ki is nyilvánították semlegességüket.
Mikor 1940 nyarán a Harmadik Birodalom lerohanta Franciaországot és Hollandiát, a dél-amerikai országok vezetői attól tartottak, hogy Németország ráteszi a kezét a két európai állam karibi és dél-amerikai területeire. Így még 1940 júliusában, az amerikai köztársaságok külügyminisztereinek második találkozóján úgy foglaltak állást, hogy amennyiben ez a német behatolás megtörténne, közös nemzetközi megszállás és ellenőrzés alá vonják a "maradék gyarmatokat". Az USA égisze alatt létrejött havannai találkozón szövetséget is kötöttek, miszerint bármelyikük elleni támadást a saját államuk elleni támadásnak veszik.
Az amerikai semlegességet a Pearl Harbor elleni támadás törte meg. A Havannában megfogalmazott elvnek megfelelően az USA hadba lépését kilenc közép-amerikai és karibi köztársaságé követte, Mexikó, Venezuela, Kolumbia és Ecuador azonban ekkor még csak a diplomáciai kapcsolatokat szakította meg. Az Egyesült Államok a háborús veszély okán ekkorra már katonai támaszpontot hozott létre a Dominikai Köztársaságban és Uruguayban is.
Pearl Harbort követően 1942 januárjában Rio de Janeiróban ültek össze ismét a dél-amerikai külügyminiszterek. A tárcavezetők riói konferencián a három fő tengelyhatalomhoz delegált külképviseletek vezetőinek visszahívásában állapodtak meg, amit - Argentínát és Chilét leszámítva - minden állam rövidesen megtett.
![](https://ad.jumu.hu/www/images/a01f91ced050cecd7355bc9df458a3a2.jpg)
Washington emellett növekvő nyersanyagigényének kielégítését követelte meg a kontinens országaitól, cserébe tőkét ígért az elmaradott latin-amerikai ipar (köztük a hadiipar) modernizálására, és a háború folyamán megduplázta a civil felhasználásra szánt áruk exportálását.
Mexikót és Brazíliát kivéve egyik latin-amerikai állam hadereje sem vett részt a háborúban, de gazdaságilag és katonailag alárendelte magát az Egyesült Államok érdekeinek. Ennek tipikus példája volt Peru. A negyedik legnagyobb területű latin-amerikai állam 1942-ben szakította meg a diplomáciai kapcsolatokat a tengelyhatalmakkal, amit csak 1945-ben követett hadüzenet.
20 ezer limai japánt rendőrségi megfigyelés alá helyeztek és államosították az ott működő olasz leányvállalatokat, az USA pedig katonai támaszpontot létesített az északon fekvő Talara tartományban a háború idejére. Az ellenszolgáltatás bőkezű volt: Washington segítségével modernizálták a perui haderőt, az iskolarendszert, a mezőgazdaságot, ugyanakkor az Andok és Amazónia értékes gumi-, kinin-, cink- stb. kitermelését az USA "magának exportálta". A forgatókönyv a térség többi államának esetében is hasonló volt.
Chile tartott leginkább egy japán partraszállástól. A belpolitikai gondokkal is küzdő köztársaság elhelyezkedése miatt - no meg hosszú partvidékével - igen sebezhető volt. Juan Antonio Ríos - miután kormánya 1943 januárjában megszakította diplomáciai kapcsolatait Németországgal és Japánnal - kijelentette, hogy Chilének alapvető érdeke a szövetséges győzelem, mert "azért harcolunk, hogy minden ember és nemzet békében élhessen".
Chile emellett szintén nyersanyagokkal látta el az Egyesült Államokat és több német kémhálózatot is felgöngyölített. Ez utóbbiak a térség valamennyi országában jelen voltak, feladatuk elsősorban az volt, hogy rejtett rádióállomásokról segítsék az óceánokon vadászó U-Bootokat. Természetesen Chile is megkapta a lend-lease szerződésekkel járó előnyöket.
Támogasd a
szerkesztőségét!
![2024. nyár: Hírhedt emberrablások](/ih0Ax/article_issue/.275x275/167.jpg)
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
![](https://ad.jumu.hu/www/images/524f1409c7ca4afc82289a77ca269c7f.jpg)
- Már az aztékok is kötöttek fogadásokat különféle játékok végkimenetelére 09:05
- 10 meglepő dolog Madame Curie-ről tegnap
- Izraeli kommandósok mentették ki az ugandai túszdráma áldozatait tegnap
- Országszerte négy helyszínen rendezik meg a Libegők éjszakáját tegnap
- Világhírű kortárs rendező lesz a Budapesti Klasszikus Film Maraton díszvendége tegnap
- Tiltakozása ellenére nevezték el George Everestről a Föld legmagasabb pontját tegnap
- A brit szimbólumok elpusztításával kezdődött a 13 lázadó gyarmat függetlenségi harca tegnap
- A poroszok modernebb fegyverzete győzedelmeskedett a königgrätzi csatában 2024.07.03.