Hét legendás magyar sors Trianon után

Salkaházi Sára (1899–1944)

A Budapesten embermentőként vértanúhalált halt apáca 1899-ben született Kassán, ahol eredetileg tanárként dolgozott. A város Csehszlovákiához kerülését követően a hatóságok még a pedagógusoktól is hűségesküt követeltek az új állam irányába, Salkaházi ezt megtagadta, így nem taníthatott többé.

Az elkövetkező évek során könyvkötőnek tanult, de húga kalapüzletében is dolgozott, továbbá újságíróként és íróként is publikált, főként szociális kérdéseket érintő témákban – a kisebbségbe került magyarok, a nők, a munkásság sorsáról írt.

Salkaházi Sára

A kor publicistáira jellemzően szabad életmódot folytatott – ahogy ő fogalmazott: „Önállóság, cigaretta, kávéház, csavargás a nagyvilágban hajadonfőtt, zsebre dugott kézzel, friss vacsora egy kis kocsmában, cigányzene” volt jellemző a mindennapjaira –, de eljegyzett menyasszony is volt 1922–23-ban.

1927-ben indult el új irányba az élete, amikor Kassán is megjelentek a Schlachta Margit szerzetesnő alapította Szociális Testvérek Társaságának tagjai. Életmódjával és stílusával különcnek számított, de a rend nem volt elutasító vele szemben. 1929-ben fogadták el novíciának való jelentkezését, első fogadalmát 1930-ban tette.

Karitatív munkáját Kassán kezdte, majd 1932-ben Komáromra helyezték át, 1934-től a felvidéki magyar nők szervezésével is megbízták. Esterházy Lujzával (a fentebb tárgyalt János nővérével) létrehozták a Katholikus Nőszövetséget, és a Felvidék minden táján végzett szervezői munkát, a mozgalom nagy hasznát vette korábbi tapasztalatának.

Kassa és a Felvidék déli részének 1938-as Magyarországhoz kerülésével a testvérek tovább folytatták tevékenységüket, 1943-ban Árpád-házi Margit szentté avatásának ünneplésében is részt vállaltak, a mai Erkel színházban egy Salkaházi által írt darabot mutattak be. Salkaházi Sára 1940-ben tette le örökfogadalmát.

Az 1944. márciusban kezdődött német megszállás idején a Szociális Testvérek az üldözötteket mentették, összes budapesti és vidéki házuk hamis papírokkal ellátott bujtatottakkal telt meg. December 27-én a nyilasok a pesti Bokréta utcai munkásnőotthonban razziáztak, és a felelős vezetőket – köztük Salkaházit is – a Dunába lőtték. 1972-ben a Jad Vasem intézet a Világ Igaza címmel tüntette ki.

1. Áprily Lajos (1887–1967)
2. Az Edelsheim-Gyulai család
3. Dsida Jenő (1907–1938)
4. Tamási Áron (1897–1966)
5. Esterházy János (1901–1957)
6. Salkaházi Sára (1899–1944)
7. Bánffy Miklós (1873–1950)

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

tavasz
Múlt-kor magazin 2018

• Géza fejedelem helyett felesége, Sarolt irányíthatta az országot
• A pornokrácia évtizedei Rómában – ki is volt az „igazi nőpápa”?
• A kormányzóné, Purgly Magdolna útja Sofronyától Estorilig
• Pergőtüzek krónikája
• Kormányzóné, anyakirálynő, hercegi nagymama - Szilágyi Erzsébet élete
• Péter Gábor, a „szovjet ügynök”
• Hét híres kutya a történelemből
• Verne valóra vált víziói
• Erzsébet királyné anyasága