Hét híres dadogó

Winston Churchill

A sokak által a 20. század legnagyszerűbb angol politikusának tartott Winston Churchill (1874-1965) beszédhibájáról mindmáig megoszlanak a vélemények. Sokak – többek között magánorvosa, Lord Moran, fia, Randolph Churchill, valamint az amerikai Stuttering Foundation nevű szervezet – szerint Churchill enyhe dadogástól, mégpedig annak tónusos formájától (az a típusú dadogás, melynél az illető elnyújtja az első szótagot) szenvedett. Az államférfi számos módszerrel próbálkozott, hogy legyőzze a problémát.

Az izomgörcsök megakadályozása érdekében minden mondat elején hosszan egy „m”-et ejtett, és hogy ne érje váratlanul semmilyen felvetés, sokszor napokon át készült egy-egy nyilvános fellépésére, amely amellett, hogy segítette beszédhibája kiküszöbölésében, műveltsége gyarapításához is nagyban hozzájárult.

A The Churchill Centre nevű szervezet azonban legendának tartja a kétszeres brit miniszterelnök dadogásáról szóló híreszteléseket. Véleményük szerint Churchillnek csak az „s” mássalhangzó kiejtése okozott gondot, dadogásra számos titkárnője közül mindössze egy utalt emlékirataiban, és a családtagok visszaemlékezéseiben, valamint újságírók tudósításaiban sem találunk erre utaló megjegyzést.

Kétséges, hogy valaha kiderül-e az igazság, egyvalamit azonban mindenképpen leszögezhetünk: ha Churchill valóban dadogott is, beszédhibája jóval enyhébb formában nyilvánult meg, mint kortársa és „felettese”, VI. György király esetében.

1. Démoszthenész
2. Claudius
3. Charles Darwin
4. Lewis Carroll
5. Winston Churchill
6. VI. György
7. Marilyn Monroe

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

5. Magyarország gazdasága a 20. században
I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra, pénzügyi és gazdasági ismeretek

• 1946 nyarára olyan értéktelenné vált a pengő, hogy az utcán hajították el a bankjegyeket
• 1956 miatt is késett a Borsodi Vegyi Kombinát elindulása
• Volt, aki féltette a túl sok szabadidőtől a népet a szabad szombatok bevezetésekor
• A rendszerváltoztatás belülről
• A haderő mellett a gazdaság fejlesztését is megcélozta a győri program
• Naponta nőttek tizenötszörösükre az árak a hiperinfláció idején
• Különösen kegyetlen körülmények között dolgoztatták a Hortobágyra kitelepítetteket
• Miért sikerült a lengyeleknek az, ami a magyaroknak nem?
• Nyolc áldozatot követelt a Kádár-korszak sikervállalatának építése