Flottája segítségével a mai Spanyolországban bányászhatott nemesfémeket a bibliai Salamon király
2021. április 27. 11:15 MTI
A bibliai Salamon király lehetett az első hajómágnás egy brit tengeri régész évtizedes kutatásának eredményei alapján – számolt be róla a The Guardian online kiadása.
Korábban
A bölcsessége miatt legendás Salamon király személye a Biblia egyik nagy megoldatlan rejtélye: régészek küzdöttek, hogy létezésére meggyőző bizonyítékot találjanak, de hiába. A Jeruzsálemben 3000 éve épült csodás palota és a templom, melyet neki tulajdonítanak, nem tartalmazza a maradványait, sem feliratokat, melyek róla szólnának.
Sean Kingsley brit tengeri régész azonban jelentős számú bizonyítékot gyűjtött össze, melyek szerint Salamon nemcsak hogy hús-vér uralkodó, de a világ első hajómágnása is volt, aki föníciai szövetségeseivel hajttatta végre a hosszú tengeri utakat.
Kingsley több mint 10 éve kutatja a Salamon-rejtélyt. Vizsgálódását kiterjesztette a Szentföldön túlra, a Földközi-tengeren nyugat felé egészen Szardíniáig és a mai Spanyolországig, és régészeti leletekkel igazolta Salamon és Hirám föníciai (türoszi) király Bibliában említett kapcsolatát: Hirám annyi cédrusfával és arannyal látta el Salamont, amennyit kívánt.
Hasonló méretű tengeri régészeti munkát korábban senki sem végzett – idézte Kingsley-t a Guardian. A világ régészetileg legtöbbet kutatott városa, Jeruzsálem szent talaját száz éve vizsgálják, de nem találtak olyasmit, ami a Királyok könyve vagy a Krónikák könyve elbeszéléseihez illett volna.
A tengeri régész Mezquitilltól Málagáig végigkutatta az andalúz kikötővárosokat, megvizsgálta a Huelvától 70 kilométerre a félsziget belseje felé fekvő hatalmas ókori bánya, az aranyat, ezüstöt, ólmot, rezet és cinket termelő Rio Tinto területét, és felfedezte, hogy régi térképek és történelmi beszámolók a helyet Salamon hegyeként említik.
Egy 17. századi beszámoló szerint a Salamon hegyét korábban Salamon kastélyának nevezték, egy másik olyan emberekről beszél, "akiket Salamon király aranyért és ezüstért küldött oda".
A helyszínen ókori bányászati eszközöket tártak fel, Kingsley szerint pedig az izotópelemzés kimutatta, hogy az Izraelben kiásott ezüstkészletek az Ibériai-félszigetről származtak.
Huelvai ásatások nemrég izraeliek és föníciaiak jelenlétére utaló bizonyítékokat tártak fel, köztük elefántcsontot, edényeket és kereskedőmérlegek sékelmértékeit. A közel-keleti kapcsolatok legkorábban Kr. e. 930-ra, vagyis Salamon uralkodásának végére nyúlnak vissza, és Kingsley szerint a bibliai Társis városának leginkább Huelva felel meg.
A régész, aki több mint 350 hajóroncsot tanulmányozott az elmúlt 30 évben, eredményeit a Wreckwatch magazine című, tengeri régészettel foglalkozó szaklap új számában teszi közzé.
Salamonról úgy vélik, ő építette az első templomot a Templomhegyen. Kingsley azt írja, minden, amit a történészek az épületről tudnak, mind a Bibliából ered.
„Városok, paloták és templomok építése nem volt olcsó. A hosszú hajóutak arany, ezüst, drágakövek és márvány özönét szállították a királyi udvarba” – magyarázta Kingsley.
„A Dél-Spanyolroszágban előkerült leletek vitathatatlanok: a közel-keleti hajók akkora utakat tettek meg Krisztus előtt 900 körül, mintha ma a Hold túlsó oldalára utaznának” – tette hozzá.
Kingsley-nek úgy tűnt, Salamon a tengeri utak tervezésének bölcse is volt, Jeruzsálemből finanszírozta a hajózást, melynek minden kockázatát a föníciai tengerészekre bízta.
Támogasd a
szerkesztőségét!
![2024. nyár: Hírhedt emberrablások](/ih0Ax/article_issue/.275x275/167.jpg)
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
![](https://ad.jumu.hu/www/images/460e792abeb8e64d7cac3861fb344f11.jpg)
![III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek / 12. A középkor és a kora újkor kultúrája (művelődés és írásbeliség a középkorban, romanika, gótika, reneszánsz, barokk)](/ih0Ax/label/.cut-640x400/773.jpg)
12. A középkor és a kora újkor kultúrája
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek
- Nem volt elragadtatva a ferences szerzetes, aki a tatárjárás után a mongolok fővárosába látogatott
- A felnőttek több mint tizede szenvedhetett rákos megbetegedésben a középkori Angliában
- A középkorban sem volt mindig stigma „bűnben élni”
- „Legnagyobb ellensége” fejezte be a Szent Péter bazilika tervezőjének életművét
- Valóban annyira mocskosak voltak a középkori emberek?
- Habár meggazdagodott műveiből, munka közben csak kenyeret és vizet fogyasztott Michelangelo
- Miért hordtak röhejesen hosszú orrú cipőket a középkorban?
- Donatello híres Dávid-szobrát eredetileg a firenzei dómba szánták
- 10 tény a Mona Lisáról
- Felfedezésével megmentette a francia selyemipart Louis Pasteur 19:05
- Német egyetemi tanárai panaszolták be a pápánál Husz Jánost 15:05
- A szárazföldi Európában Magyarország az utolsó előttiként vezette be a „jobbra hajts” szabályát 12:20
- A polgárháborús Kongóban fegyvernyugvás volt Louis Armstrong érkezése miatt 10:35
- A nyersanyaghiány is ösztönözte az első bikini megalkotását tegnap
- Erdélyt gyalog, Kínát egy dzsunkán szelte át Cholnoky Jenő földrajztudós tegnap
- Hermész szobrát találták meg a bulgáriai Heraclea Sinticában tegnap
- Három expedíciót is szentelt a magyarok őstörténetének felkutatására Zichy Jenő tegnap