Egy jó kis halászlé vagy székelygulyás a Kis Pipában?

2023. február 12. 10:40 Saly Noémi

A Pesti Hírlap az 1879. január 18-i számában arról tudósította olvasóit, hogy Massenet, a jeles francia zeneszerző Lahor királya című operájának főpróbája után társaival és vendéglátóival a Kis Pipa vendéglőben reggelizett. Nem lehetett valami korán: a próbát tél derekán tíz óránál aligha kezdték hamarabb, vagyis átöltözéssel, cihelődéssel, fiákerekbe vackolódással együtt jó, ha egy órakor asztalhoz ülhettek. És akkor máris értjük nemcsak Karikás uram reggelijének különös menüjét, de a vendégek farkasétvágyát is.

Korábban

Az ételsor: „halászlé, vesepecsenye burgonya piréevel, székelygulyás, malacpecsenye salátával, túrós csusza, sajt és gyümölcs, jóféle diószegi fehér és szegzárdi vörös bor.” A francia vendégek hatalmas étvággyal láttak hozzá „a tőről metszett magyar reggelinek nevezett ebédhez”.

Az enyhe fogalmi zavart a francia „déjeuner” szó okozhatta, amely abban az időben született, amikor még napi két étkezés volt szokásban Európa-szerte.

Tövében a latin ieiuniumból származó jeûne, böjt szó rejtőzik, dé-jeûner annyit tesz, mint abbahagyni a nem evést (ugyanígy jár el a spanyol a desayuno és az angol a breakfast szavakkal).

Később, a háromszori étkezés divatba jöttével a francia reggeli a petit déjeuner nevet kapta.

Jules Massenet 1865 és 1885 között háromszor is járt Budapesten. Jó barátságot ápolt nemcsak Liszt Ferenccel, de Erkel Sándorral, Hubay Jenővel, Zichy Gézával, Podmaniczky Frigyessel és más magyar jelességekkel is.

Nagyzenekarra hangszerelte Szabadi Frank Ignác, a különös sorsú pesti kávés és zeneszerző Plevna ‒ török–magyar induló című szerzeményét, Liszttel pedig egymásnak felelgető indulóátiratokat készítettek az 1879-es szegedi árvíz károsultjainak támogatására.

A teljes cikk a Múlt-kor történelmi magazin 2022. téli számában olvasható.