Diktátorok gyermekei II.
2015. április 8. 14:55
Korábban
A legújabb koreai remetekirály
A ma is élő diktátorgyerekek közül kétségkívül az Észak-Koreát a 2011-es hatalomváltás óta irányító Kim Dzsong Un a leghíresebb. A kommunista rezsim a világon egyedülálló módon honosította meg a modern remetekirályság történelmi hagyományokra épülő rendszerét, amelyben apáról fiúra száll a dinasztikus hatalom. Kim Ir Szen 1994-es halála után fia, Kim Dzsong Il lett Észak-Korea első embere, ő pedig halála előtt harmadik fiát, a jelenleg is regnáló Kim Dzsong Unt jelölte utódjául.
Eleinte a jelenlegi pártfőtitkárt megelőzte a rangsorban két bátyja, azonban mindketten kegyvesztettek lettek: egyikőjük japán fogságba kerülése miatt, a másik pedig azért, mert állítólag túl nőies volt. A megfigyelők szerint Kim Dzsong Il és fia rendkívül hasonlítottak egymásra, jól szót is értettek, így nem volt sokáig kérdés a trónutódlás. Először 2009-ben röppent fel a hír, hogy a "Kedves Vezető" örököse a harmadik fiú lesz. A következő évben a Koreai Munkáspárt kongresszusa a Központi Katonai Bizottság alelnökévé és a párt Központi Bizottságának tagjává választotta, majd hadseregtábornoknak nevezték ki, ami jelentősen megkönnyítette a 2011. decemberi hatalomváltást.
Észak-Korea első emberének fiatalkorát teljes titoktartás övezi. Nagyon kevés fénykép áll a nyugati sajtó rendelkezésére, s az iskoláiról is csak találgatni tudunk, ám a legvalószínűbb, hogy a most 31 éves vezető a Berni Nemzetközi Iskola diákja volt 1998-ig - természetesen álnéven. A visszaemlékezések szerint félénk volt, jól tanult, rajongott a kosárlabdáért, s viszonylag jól kijött az osztálytársaival, bár ezt elősegíthette az is, hogy állandóan egy idősebb iskolatársával volt együtt, akiről sokan úgy vélik, hogy a testőre lehetett. 2002 és 2007 között a Phenjani Katonai Akadémián tanult tovább. Az angolul és németül is folyékonyan beszélő Kim Dzsong Un jól láthatóan túlsúlyos, és az orvosok egyöntetűen azt állítják róla, hogy cukorbetegségben szenved.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
25. Magyar–török küzdelmek és együttélés a 15–17. században
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés
- Hogyan került Erdély Habsburg uralom alá?
- Sohasem vesztett csatát Mátyás legendás hadvezére, Kinizsi Pál
- 10 tény az Oszmán Birodalomról
- Dárdára tűzve hordozták körbe a törökök az első csatában elesett magyar király fejét
- Erdély és Lengyelország számára egyaránt virágkort jelentett Báthory István uralkodása
- A fegyelem hiánya miatt mondott csődöt Nikápolynál a lovagi harcmodor
- Az öngyilkosságot fontolgatta II. Mehmed szultán a nándorfehérvári vereség után
- Előkerültek a mohácsi csata maradványai
- Aki kávét ivott, elvesztette a fejét IV. Murád szultán uralma idején
- 10 érdekesség a Vöröskeresztről 10:09
- Kortárs ékszerekkel bővült a tél legsikeresebb tárlata a Magyar Nemzeti Múzeumban 10:05
- Filmjeiben a visszafogott előkelőséget testesítette meg Audrey Hepburn 08:20
- Visszautasította a bárói címet a gőzgép forradalmasítója, James Watt tegnap
- Illegális másolás miatt indították el az első számítógépes vírust tegnap
- Udvari intrikák és leszámolások vezettek a Perzsa Birodalom hanyatlásához tegnap
- Medici Katalin megelőző csapásként lemészároltatta a hugenottákat tegnap
- Golda Meir békében és háborúban tegnap