Csi Paj-si festményciklusa lett a valaha legdrágábban eladott kínai műalkotás
2017. december 19. 11:14 MTI
Több mint hatvanan licitáltak Csi Paj-si 12 darabból álló festménysorozatára, végül pedig 930 millió jüanért, vagyis 37,4 milliárd forintért cserélt gazdát egy pekingi aukción. Ezzel a teljesítménnyel kiérdemelte az aukción valaha elkelt legdrágább kínai műalkotása címét.
Korábban
Az aukción valaha elkelt legdrágább kínai műalkotás címét szerezte meg a 20. századi kínai festészet egyik legnagyobb mesterének, Csi Paj-si-nak egy 12 darabból álló festménysorozata, amely több mint 930 millió jüanért, vagyis 37,4 milliárd forintért cserélt gazdát egy pekingi aukción. Az 1925-ben készített Twelve Landscape Screens című sorozat kikiáltási ára 450 millió jüan volt és alig húsz perc alatt több mint hatvanan licitáltak a tételre, amelyet végül egy telefonos licitáló szerzett meg a közvetítői díjjal együtt 931,5 millió jüanért.
A széria ezzel nem csupán az aukción valaha elkelt legdrágább kínai műalkotás címét szerezte meg, de Csi Paj-si lett az első kínai művész, akinek alkotásáért több mint 100 millió dollárt (26,6 milliárd forint) fizettek egy árverésen. Hét évvel ezelőtt 43 millió fontért (15,2 milliárd forint) cserélt vettek meg egy 18. századi porcelánvázát Csien-lung kínai császár idejéből egy londoni liciten.
A Twelve Landscape Screens című sorozatot alkotó képek mindegyike 180 centiméterszer 47 centiméteres. Csi festményeit azok a természet szépségek inspirálták, amelyeket a Kínán belüli utazásai során látott. A művész annak idején egy barátjának, az akkoriban Pekingben élő híres orvosnak, Csen Ce-linnek ajándékozta a műveket, amelyek azóta több magángyűjteményben is megfordultak. A Twelve Landscape Screens másik fennmaradt sorozatát a délnyugat-kínai Csungcsing tartományi jogú város múzeumában őrzik.
Csi Paj-si eleinte fa- és pecsétfaragóként szerzett hírnevet, és csak később fordult a festészet felé. Madarakat, virágokat ábrázoló képeivel, merész és ötletes színhasználatával kitágította a hagyományos kínai festészet kereteit. Főként az élet apró jelenségei érdekelték, a környezetében látott egyszerű motívumokat örökítette meg. Virágokat, zöldségeket, gyümölcsöket, állatokat, köztük leginkább rákokat, halakat, békákat és rovarokat festett.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
1. A középkori város és a céhes ipar
I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra, pénzügyi és gazdasági ismeretek
- A felnőttek több mint tizede szenvedhetett rákos megbetegedésben a középkori Angliában
- Valóban annyira mocskosak voltak a középkori emberek?
- Miért hordtak röhejesen hosszú orrú cipőket a középkorban?
- A légszennyezés már a középkorban is fenyegette az emberek egészségét
- A római maradványoktól a sártengerekig – milyen volt a középkor útjain közlekedni?
- Valóban nem ittak vizet a középkorban?
- Az EU középkori elődje: a Hanza-szövetség
- Többet dolgozunk, mint a középkori jobbágyok
- Hogyan lett a középkor a sajtkészítés virágkora?
- Zenei forradalmat jelentett a Beatles első kislemeze 15:05
- Kávéházakban is szobrot állítottak Václav Havelnek, Csehország drámaíró elnökének 12:20
- Bejárta az egész világot Xántus János, hogy tudásából hazája gazdagodjon 10:35
- Számos protestáns ország tiltakozott XIII. Gergely pápa naptárreformja ellen tegnap
- A Szputnyik–1 fellövésével a Szovjetunió sikeresen teljesítette az űrverseny első futamát tegnap
- Búcsúztató bulit rendeztek Janis Joplin megmaradt vagyonából az énekesnő barátai tegnap
- Csaknem hidrogénbombát adott Sztálin kezébe Vitalij Ginzburg tegnap
- Még ebben az évtizedben megnyílhat az Új Nemzeti Galéria a Városligetben tegnap