Ma járják végig tizennegyedszer az Élet Menetét
2005. május 5. 12:46
Korábban
Auschwitz története
Szerte a világban Auschwitz a terror, a népirtás és a holokauszt szimbólumává vált. A náci Németország 1940. május 20-án hozta létre a lengyelországi Oswiecim - német nevén Auschwitz - külvárosában, egy régi katonai bérkaszárnyában az auschwitzi I-es tábort. A következő években a tábort folyamatosan és gyors ütemben bővítették. Az egykori náci munka- és megsemmisítő tábor három fő részre - Auschwitz I, Auschwitz II-Birkenau és Auschwitz III-Monowitz - tagolódott, emellett mintegy negyven altábor tartozott hozzá.
Az első áldozatok lengyelek voltak: 1940. június 14-én érkezett Auschwitzba a lengyel politikai foglyok első, Tarnówból átirányított 728 fős csoportja. A tábor bejárata felett tábla hirdette, hogy "A munka szabaddá tesz" (Arbeit macht frei). 1941. szeptember 3-án cyklon-B gáz használatával elgázosították az első áldozatokat, 600 szovjet hadifoglyot és 250 zsidót. 1941 októberében megnyitották Birkenaut, amely több mint százezer rab befogadására volt alkalmas.
1942 elejétől megkezdődött az iparszerű népirtás, az auschwitzi koncentrációs táborban az emberiség történelmének legnagyobb tömeggyilkosságát követték el a nácik "a zsidó kérdés végső megoldásáról" (Endlösung) hozott legfelső szintű döntés alapján. A 11 milliós európai zsidóság megsemmisítésének jegyében az Auschwitzba deportált zsidó nők, férfiak és gyermekek nagy többsége rögtön megérkezése után a birkenaui gázkamrákba került. 1942 júniusában kezdték építeni és 1943 márciusában helyezték üzembe a négy krematóriumot. Az üzemelés csúcsán a krematóriumok napi kapacitása elérhette a nyolcezer főt is.
A második világháború végének közeledtével, 1944 november-decemberében a németek szétszerelték és betemették a gázkamrákat és krematóriumokat, hogy eltüntessék a bűnjeleket. 1945 januárjában a még járásra képes foglyokat, mintegy 58 ezer embert erőltetett menetben Németország belsejébe hajtották, közülük azonban nagyon sokan meghaltak útközben. A Vörös Hadsereg 1945. január 27-én érte el Auschwitzot és szabadította ki az ott maradt hétezer foglyot.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
27. Az első világháború és következményei
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés
- Utazás a frontra, spanyolnátha, leleplezett viszony: mozgalmas év volt Franklin Roosevelt számára 1918
- A gránát még célt tévesztett, a lövések halálosan megsebesítették a főhercegi párt Szarajevóban
- Amikor megkondultak a harangok: 101 éves a trianoni békeszerződés
- Az első világháború harcainak valóságos időkapszulája került elő az olasz Alpokban
- Románia hadba lépését késleltette, Olaszországét azonban már nem tudta megakadályozni a gorlicei áttörés
- Háború, spanyolnátha, leleplezett viszony – sok fordulatot hozott Franklin Roosevelt életébe az 1918-as év
- Bár ebben reménykedett, Fritz Haber vegyi fegyverei nem tudták eldönteni az I. világháborút
- Az I. világháborús francia sisakok nagyobb védelmet nyújtottak, mint a mai amerikaiak
- Sártenger, életveszély és felelősség – az első világháború futárai
- Érdektelen fantáziálásnak tartotta a kiadó Golding regényét, A legyek urát 19:05
- Elsőre szerencsétlenül járt hegymászónak gondolták megtalálói Ötzi testét 17:05
- A Bánk bánt is színre viszik az Aradi Magyar Napokon 14:20
- Egy fémdetektorral vizsgálta át az amerikai elnök testét a telefont feltaláló Bell 09:50
- Sikkasztási vád törte derékba Kossuth Lajos ígéretes ügyvédi karrierjét 09:05
- Greta Garbo minden útjára két repülőjegyet vásárolt, nehogy valaki mellé üljön tegnap
- Fogaival is játszott gitárján az álmaiból ihletet merítő rocklegenda, Jimi Hendrix tegnap
- Egy lelkész fiából vált rettegett lovagkalózzá Sir Francis Drake, a királynő kedvence tegnap