A magyar honvédek félreértésből győzték le az osztrákokat Szolnoknál
2024. december 29. 15:06 Múlt-kor
A szolnoki csatában, 1849. március 5-én Damjanich és Vécsey a köd leple alatt indított váratlan támadást az osztrákok ellen. A reggeli pálinkától felbátorodott dobos véletlenül rohamot indított, a sikeres szuronyroham visszaszorította az ellenséget, és ezzel hozzájárultak a dicsőséges tavaszi hadjárat előkészítéséhez.
A szolnoki ütközet Than Mór festményén
Korábban
Pest feladása után Perczel Mór tábornok feladata a Debrecenbe vezető utak védelme volt. 1849 január 22-én elfoglalta Szolnokot, azonban miután Henrik Dembinszky altábornagy, – a Magyar Honvédség új főparancsnoka – a harcok befejezésére késztette, öt nappal később már ismét osztrák kézen volt a város. A környéket a Habsburg csapatok megerősítették és a Szolnokon állomásozóknak azt a feladatot adták, hogy támadás estén az Abony, illetve Cegléd környékén tartózkodó csapatokat támogassák.
Dembinszky elképzelése szerint a gróf Vécsey Károly és Damjanich János vezérőrnagyok által vezetett magyar csapatok Cibakháznál és Törökszentmiklósnál álltak volna fel, hogy együttesen támadják meg a szolnoki hidat. Ezzel elvonnák az ellenséges fővezér (Windisch-Grätz) figyelmét és az Eger-Hatvan-Gyöngyös-Buda vonal mentén az ellenség oldalába kerülnek. Noha a tervet a február 26-27-én vereséggel záródó kápolnai csata meghiúsította, a szolnoki hídfő támadását nem fújták le.
Damjanich János vezérőrnagy
A támadás március 5-én Vécsey és Damjanich vezetésével indult el, szokatlanul nagy ködben, mely a magyar csapatokat segítette. A terv úgy szólt, hogy Cegléd felől Damjanich kezdi meg a támadást és az ellenséget a Zagyvának szorítja. Ezalatt Vécsey Szanda irányából támadja a szolnoki hídfőt. A támadásban összesen megközelítőleg 12.000 ember vett részt.
Damjanich Cibakházánál átkelt a Tiszán, hogy megtámadja Leopold Karger vezérőrnagy nagyjából 6000 főből álló dandárját. Az Abonyban állomásozó Franz Ottinger vezérőrnagy dandárjával ugyan meg lehetett volna hiúsítani a támadást, azonban a különösen nagy köd a honvédeket segítette, így csak későn vették őket észre. Vécsey támadása azonban késett, és 7 órakora a szolnoki templomtoronyban lévő figyelő riadóztatott. Karger ekkor küldött futárt Ottingerhez, hogy segítséget kérjen, és mivel nem számított komoly támadásra a hídfő felől, a fő erőit a Tisza és a vasútvonal között állította fel.
A császári csapatok támaszpontja a vasúti indóház volt, ez elé állítottak fel egy hatfontos üteget. Damjanich serege ennek lőtávján belül nyomult előre, mire az tüzet nyitott rájuk. A 3. zászlóalj parancsnoka „félrehúzódj” jelzést adott válaszként, azonban a dobos, aki reggel a szokásosnál több pálinkát ivott – ennek hatására – érezvén a belső bátorság fellángolását, rohamra felhívó jelet vert.
Rohamozó honvédek
Erre a zászlóalj szuronyrohammal visszavonulásra késztette az üteget. Ezt látva a 9. (vörössapkás) honvédzászlóalj szemből rontott rá egy ellenséges lovasosztályra, melyet rövid harc után megfutamított. A rohamok olyan hevesen történtek, hogy az ellenséges gyalogság egy részét a Zagyvába szorították.
Karger visszavonulását a lovasság fedezte. Azonban a folyamatosan érkező magyar és lengyel csapatokat nem tudták feltartani és a velük lévő lovasüteget magára hagyták a visszavonulás során. Az Abonyból beérkező Ottinger ekkor már nem tudott érdemi segítséget nyújtani, így rövid harc után visszavonult. Karger nagyjából. 680 főt, illetve 5 löveget vesztett, míg a magyar veszteség 300 fő körül volt.
A csata számos pozitív utóhatással bírt. A magyar fél megszerezte az összes tiszai átkelőt, mellyel kezdeményezőképességet is nyert, valamint az osztrákok először láthatták azt, hogy milyen egy nagy volumenű magyar támadás. Ez az ütközet egyúttal a „dicsőséges tavaszi hadjárat” előképének is bizonyult.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
tavasz
Múlt-kor magazin 2018
- Géza fejedelem helyett felesége, Sarolt irányíthatta az országot
- A pornokrácia évtizedei Rómában – ki is volt az „igazi nőpápa”?
- A kormányzóné, Purgly Magdolna útja Sofronyától Estorilig
- Pergőtüzek krónikája
- Kormányzóné, anyakirálynő, hercegi nagymama - Szilágyi Erzsébet élete
- Péter Gábor, a „szovjet ügynök”
- Hét híres kutya a történelemből
- Verne valóra vált víziói
- Erzsébet királyné anyasága
- Golda Meir békében és háborúban 10:35
- Mit adtak nekünk a rómaiak? 09:50
- A kollektív bűnösség elve alapján telepítették ki a magyarországi németeket 09:05
- Festmény és színdarab is megörökítette a Kossuth hídat, ami az új kezdet szimbóluma lett tegnap
- Megfigyelték és jelentettek róla, de visszatérhetett a színpadra a forradalmár tehetség, Sinkovits Imre tegnap
- Túlzsúfolt lakások, éhezés és vég nélküli razziák – a budapesti gettó borzalmai tegnap
- A jégvihar, ami megbénította az országot tegnap
- Hamar az alvilág első embere lett a sebhelyes arcú Al Capone 2025.01.17.