Csaknem húsz évet kellett várni az Erzsébet híd újjáépítésére

Az épülő Erzsébet híd, 1964 (Fortepan / N. Kósa Judit)

A Duna legkeskenyebb fővárosi szakaszán sokáig rév, hajóhíd vagy repülőhíd (hosszú kötélen kikötött komp, amelyet a víz sodrásának segítségével irányítanak) biztosította az átkelést.

A híd megépítését 1885-ben javasolta Pálóczi Antal építész, a parlament törvényt is hozott róla, de a Fővárosi Közmunkák Tanácsa ekkor még úgy vélekedett, hogy „az Eskü-téri híd építése... célszerűtlen, kivéve a gyalogközlekedés ez esetben lényegtelen álláspontját”.

Szerencsére a testület később megváltoztatta álláspontját és nem ellenezte, amikor 1893-ban a Magyar Királyi Kereskedelemügyi Minisztérium nemzetközi pályázatot írt ki a Fővámtéri (a mai Szabadság) és az Eskü téri (a mai Erzsébet) híd tervezésére.

Ez utóbbira 53 pályázat érkezett, végül a német Julius Kübler tervét nyilvánították győztesnek. A híd mégsem az ő elképzelése szerint épült meg, mert Magyarországon akkor nem tudtak kábelt gyártani, az pedig elképzelhetetlen volt, hogy ne hazai legyen az alapanyag.

A megbízást ezek után Czekelius Aurél, Beke József, Gálik István, Gottlieb Ferenc és Nagy Virgil, a minisztérium Duna-híd szakosztályának tagjai kapták, akik akkoriban egyedülálló, 4094 szemből álló lánchíd tervével álltak elő.

Újdonság volt a pilonok fém burkolata és az is, hogy azok ingaoszlopként csuklós sarukon álltak. Az építkezés megkezdéséhez a környező szűk kis utcákat és a szemközti budai oldalt is át kellett alakítani, egyebek között lebontották a híd tengelyébe eső városházát, a Belvárosi templomot viszont kikerülték.

A 378,6 méter hosszú híd 1903-as első átadásakor a világ legnagyobb, 290 méteres nyílású lánchídja volt és 1926-ig az is maradt.

Az Erzsébet híd látképe 1904-ben (Kép forrása: Fortepan/ Uj Nemzedék napilap)

A 11 méter széles, négysávos kocsiút mellett kétoldalt, a láncok külső oldalán két 3,5 méter széles járda készült, ezen a hídon épült először Budapesten villamospálya. A hídon 1918-ig két krajcár hídpénzt kellett fizetni, ezt az őszirózsás forradalom után törölték el.

Az Erzsébet hidat a második világháborúban a Budára visszavonuló németek 1945. január 18-án felrobbantották, de a pesti pilon állva maradt, igaz híd nem tartozott hozzá, míg a budai pilon elcsavarodva fúródott a mederbe.

A lerombolt híd látványa 1945-ben (Kép forrása: Fortepan/ Archiv für Zeitgeschichte ETH Zürich / Agnes Hirschi)

Budapest hídjai közül utoljára az Erzsébet híd épült újjá, de már új tervek alapján, mert a közúti forgalom kinőtte a régi szerkezetet.

A munkák megkezdése előtt ki kellett emelni a több méternyi iszappal fedett roncsot, ez 1958-tól 1960-ig tartott, ugyanekkor bontották le a mementóként álló pesti pilont is.

A lánchíd, gerendahíd és kábelhíd alternatívái közül a Sávoly Pál kollektívája által tervezett hatnyomú kábelhidat választották.

A régi kontúrjait megőrző híd teljes szélessége 24,20 méterre nőtt, az építkezés a régi pillérek felhasználásával zajlott. A pályaszerkezet ortotróp acéllemez, a 61 elemi kábelből álló kábelkötegeket a hídfők vasbeton tömbjeibe horgonyozták le.

A pályát a kábelekre 10 méterenként függesztették fel, a járdák a kábeleken kívülre kerültek. Az ingaoszlop-pilonok felállítása után először egy iránykábelt húztak át, majd egyenként az elemi kábeleket, amelyeket ezután fontak egybe.

Az egybeépített főtartót, merevítőt és pályalemezt 27 darabban, középről kifelé haladva, úszódaruval emelték be.

Az új Erzsébet hidat 1964. november 21-én avatták fel és a főváros egyik büszkesége lett. A villamosjáratokat 1973-ban, a kettes metró átadása után megszüntették, a forgalom 1975 óta kétszer három sávon zajlik.

A híd 2009-ben kapott új díszkivilágítást, a pesti hídfőnél a Ferenciek tere átalakításakor nemrégiben megszüntettek egy alagutat, új gyalogátkelők létesültek és díszburkolatot raktak le.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

fasizmus

• Békét kötött volna, hazaárulónak bélyegezté és kivégezte vejét Mussolini 
• Regényeivel vette fel a harcot a fasizmus terjedése ellen Karel Čapek
• A halál balvanói alagútja
• Hány aranyvonatot indítottak a németek 1945-ben Magyarországról?
• Vasmarokkal irányította Spanyolországot Francisco Franco
• Tétlenül szemlélte Etiópia lerohanását a Nemzetek Szövetsége
• A második világháború végéig kellett várni a cannes-i filmfesztivál debütálására
• Még a Mussolini-szobrokat is kidobálták az ablakon a Duce letartóztatásának hírére
• A világháborúban és merényletekben is majdnem odaveszett Olaszország diktátora