Mindent megtett Törökország semlegességéért Atatürk utódja, İsmet İnönü
2024. október 21. 18:05 Múlt-kor
Délkelet-Európa hatalmi viszonyainak sok évszázadon át meghatározó tényezője volt az Oszmán Birodalom, amely 1453-ban a keletrómai főváros, Konstantinápoly elfoglalásával tartósan megvetette lábát a kontinensen. Az Ázsiában is nagy kiterjedésű területek felett uralkodó szultánok ezt követően elfoglalták a Balkán-félsziget egészét, a Magyar Királyság jelentős részét, a 17. század végére pedig Ausztria fővárosát, Bécset ostromolták. Habár idővel veszített erejéből, a 19. század folyamán „Európa beteg emberének” tartott birodalom hirtelen megszűnése az első világháború végén teljesen felborította a térség viszonyait. Nem kellett azonban sokáig várni az „örökös” megérkezésére: az 1920-as évek folyamán konszolidálódó atatürki Törökország földrajzi pozíciójánál fogva természetes volt, hogy magára igyekszik vállalni a hajdani birodalom szerepeinek egy részét, azonban a modern kor kihívásaival az új országnak is nehéz küzdelmet kellett folytatnia.
İsmet İnönü Churchill társaságában az adanai találkozón. (1943. január 30-31.)
Korábban
Megfontolt álláspont
A második világháború kitörésekor az 1938-ban elhunyt Atatürk utóda, Ismet Inönü ült az elnöki székben.
Törökország számára az első világháborús rossz oldalválasztás és a birodalom megszűnését elhozó vereség még friss tapasztalat volt, így az ország nem sietett egyik fél segítségére sem.
Ismet Inönü elnök a korabeli elnöki rezidenciában, az ankarai Çankaya-palotában, 1940.
A bizonytalanságot csak növelték a gyors német katonai sikerek, az elköteleződés azonban nem volt opció a katonailag igen gyenge lábakon álló Törökország számára: Inönü 1941. június 18-án (négy nappal azelőtt, hogy Németország megtámadta volna a Szovjetuniót) aláírta Ankarában a „német–török barátsági szerződést”, amely tíz évre garantálta Törökország semlegességét a konfliktusban.
Németország emellett nagyfokú importőre volt a háború során a török kromitércnek, amely stratégiai fontossággal bírt a német hadiipar számára.
A nyugati szövetségesek nem nézhették tétlenül Németország közeledését a Földközi- és a Fekete-tengeri térség kulcsfontosságú hatalma felé.
Egy török gyalogos egység pihenőt tart egy hosszú menetelést követően, 1940.
Törökország ügye – talán éppen saját térségbeli első világháborús kudarca, a Dardanelláknál indított offenzíva miatt – Winston Churchill brit miniszterelnök számára volt a legfontosabb, aki Olaszország után a Balkán-félszigeten kívánt újabb frontot nyitni az európai háborúban.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
15. A középkori magyar királyság megteremtése
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák
- Valószínűtlen, hogy csúf külsejű lett volna Könyves Kálmán
- A fogadalmat tett Szent Margit az első férjjelöltjét, a lengyel királyt látni sem óhajtotta
- Férje halála után számos megaláztatást kellett elviselnie Árpád-házi Szent Erzsébetnek
- 10 érdekesség az Árpád-házi királylányokról
- A legenda szerint a tatárdúlástól is imával mentette meg Lengyelországot az aszkéta életű Árpád-házi Szent Kinga
- Nem talált kiutat királysága és alattvalói érdekellentéteiből IV. László
- Apja és fia tevékenysége is árnyékot vetett IV. Béla uralkodói törekvéseire
- Öt trónkövetelő, akinek valóban volt esélye a magyar korona megszerzésére
- Harcokkal és törvényekkel fektette le Szent István az évezredes magyar államiság alapjait
- Felgyújtották az Eureka Hotelt a lázadó bányászok tegnap
- 10 kivégzés, ami nagyon félresikerült tegnap
- Csupán néhány dollárral a zsebében érkezett meg az Egyesült Államokba Galamb József tegnap
- Sport és diplomácia: Fülöp herceg látogatása Magyarországon tegnap
- SZAVAZZ A LIGETBUDAPEST.HU-RA AZ „ÉV HONLAPJA" PÁLYÁZATON! tegnap
- A hímzett kárpit, ami Hódító Vilmos dicsőségét hirdeti tegnap
- Több ezer ember vesztét okozta a londoni szmogfelhő tegnap
- A karhatalmi egyenruhásokat is megbénította az 1956-os budapesti nőtüntetés résztvevőinek bátorsága tegnap