A világ legrosszabb üzletét kötötték meg az oroszok Alaszka eladásával

Alaszka megvásárlása korabeli ábrázoláson

Ha 1867-ben közvélemény-kutatást tartottak volna az amerikaiak között arról, hogy kit tartanak polgártársaik közül a legőrültebbnek, William H. Seward külügyminiszter valószínűleg nagy fölénnyel nyert volna.

A politikus ugyanis a II. Sándor orosz cár képviseletében fellépő Eduard de Stoeckl társaságában 1867. március 30-án írta alá azt a szerződést, amelynek értelmében az Egyesült Államok 7,2 millió dollárért megvásárolta Alaszkát Oroszországtól.

William H. Seward

Az oroszok október 18-án az alaszkai Sitka városában egy katonai parádé keretein belül hivatalosan is átadták a hatalmas területet az új tulajdonosának. Bár az újságírók többsége megvédte az üzletet, a közvélemény jelentős része értetlenül állt a hatalmas jégmező megvásárlása előtt.

Alaszkát az elnöknek kedveskedve sokan „Andrew Johnson jegesmedvekertjének”, míg mások „Seward őrültségének” vagy „Seward jégszekrényének” nevezték, álláspontjuk azonban néhány évtizeddel később gyökeresen megváltozott.

Az amerikai kormány már 1859-ben ajánlatot tett az őslakosok mellett javarészt misszionáriusok és szőrmekereskedők által lakott Alaszka megvételére. Az orosz kormány ekkor még elutasítóan válaszolt, az amerikai polgárháború miatt pedig átmenetileg háttérbe szorult a kérdés.

Az Alaszka megvásárlására szolgáló csekk

A krími háborúban elszenvedett vereség után nehéz anyagi helyzetbe kerülő birodalom vezetői azonban már hajlottak a terület eladására. A birodalom egy újabb, britek elleni háborúval számolt, és felmérte, hogy aligha tudná megvédeni a távoli Alaszkát a támadásoktól, vagyis akár ellenérték nélkül is elveszíthetnék a területet.

Utólag elmondható, hogy az oroszok a világ legrosszabb üzletét kötötték meg azzal, hogy nagyjából 2 cent/hold áron eladták a területet. 1896-ban ugyanis a Klondike folyó egyik mellékágánál aranyat találtak.

Karikatúra „Seward jégszekrényének” megvásárlásáról – a vélemények néhány évvel később gyökeresen megváltoztak

A történelem utolsó, 1899-ig tartó aranyláza során mintegy 30 ezer kincsvadász érkezett a vidékre, azonban csak 4 ezer kalandornak sikerült valóban aranyra lelni. Alaszkát ezután már senki sem tartotta értéktelennek.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

8. Budapest világvárossá fejlődése
II. Népesség, település, életmód

• Fennállása alatt számos történelmi személy szobrát lecserélték a millenniumi emlékművön
• Időutazás a millenniumi ünnepségekre: 125 éve utazunk a Ligetbe a föld alatt
• Sokáig csak esernyővel lehetett átmenni a budai Alagúton
• Egykor a Városliget zenepavilonjai nyújtották a főváros legnépszerűbb szórakozását
• A gazdag és szegény gyermekek egyaránt birtokba vették a Városligetet a „boldog békeidőkben”
• Széchényi Ödön víziója által a világ második siklójával büszkélkedhet a főváros
• Az idők során szinte minden sportra biztosított lehetőséget a Városliget
• 800 mázsa lőport adott Ferenc József a budai Alagút építéséhez
• A kiállítások és vásárok hozták el az éjszakai fényt a Városligetbe