Az ideológiai viták mellett szórakozásra is szakított időt Capri szigetén Lenin
2024. május 5. 16:05 Múlt-kor
Az 1900-as évek elején a bolsevikok vezére és az orosz író a mesés szigeten sakkjátszmákat vívott, tengerparti sétákat folytatott, és együtt álmodozott a kommunista világ eljöveteléről.
Vlagyimir Iljics Lenin
Korábban
Dél felé
A terasz nem a Névára, hanem a híres capri Faraglione-sziklákkal szemben a tengerre nézett, a szikrázó fényekkel teli mediterrán június pedig nem is különbözhetett volna jobban a szentpétervári fehér éjszakáktól: ez volt az a díszlet, amely mellett munkához láttak a marxizmus legtermékenyebb elméi, és elvetették a bolsevik forradalom magjait a nyugodt hangulatú I. Umberto téren.
Capri szigetén 1906-ot követően egyre nagyobb számban jelent meg egy orosz értelmiségiekből álló kolónia, köztük Makszim Gorkij, a híres drámaíró is, aki az azúrkék szigeten megalapította marxista gondolkodókból álló saját közösségét, a Capri Iskolát.
Az 1905-ös bukott orosz forradalom után a legismertebb bolsevik vezetők Olaszországban, Genovában és a Nápolyi-öbölben egyesültek, és hamarosan megérkezett a forradalom későbbi vezére is.
Makszim Gorkij 1909-ben
A történelem néha váratlan fordulatokat vesz. Egy-egy ilyen fordulat a citromszínű capri ösvények rekettyéseinek és halászhajócskák illatát áraszthatja. Mindezt látta és érezte a Principessa Mafalda nevű hajóval partraszálló férfi egy júniusi nap alkonyán 1908-ban: Vlagyimir Iljics Uljanov, azaz Lenin. De hogyan és miért érkezett a szigetre?
Miután rövid ideig Szentpétervárott ügyvédi hivatásának élt, Lenin (aki 1901-ben választotta magának álnevét) felkarolta a marxista ügyet és a cári rezsim elleni harcot.
Történetünk kezdetén többéves szibériai fogságból szabadulva, egyedül és száműzöttként járta Európát – ekkor még nem érkezett el számára az államférfivé válás ideje.
Éppen emiatt menekült Lenin Capri szigetére, ahol tárt karokkal várta őt az akkor már ismert író, Gorkij, akit 1905-ben Szentpétervárott ismert meg, és aki csodálattal írta le őt „egy új világrend megteremtőjeként”.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
21. A világvallások és összehasonlításuk
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák
- Miért nem ettek a japánok 1200 éven át húst?
- Miként gondolkodtak isteneikről a vikingek?
- Nem a vallási ellentétek okozták VIII. Henrik szakítását Rómával
- Hol van Keresztelő Szent János feje?
- A társadalmi homogenizáció véres eszköze – így született az inkvizíció
- Az iszlám születése – ki volt Mohamed próféta?
- Kincsekért, foglyokért, dicsőségért vagy vallásuk védelmében támadtak a vikingek Európára?
- „Az elképzelhető legarrogánsabb és leggonoszabb emberek”: kik voltak a török elit keresztényből lett muszlimai?
- Öngyilkosság vagy megvilágosodás – így mumifikálták önmagukat a buddhista szerzetesek
- Az 56-os forradalom után sokat tett a magyar menekültekért az újdonsült monacói hercegné tegnap
- A macskák vallásos imádata is szerepelt a templomosok ellen felhozott vádak között tegnap
- Fokhagymával és pálinkával is próbáltak védekezni az emberek a kolera ellen tegnap
- Magánhírszolgálat létrehozásával igyekezték növelni üzleti előnyüket a Fuggerek tegnap
- Milánót is elfoglalta volna, de megsemmisítő vereséget szenvedett a svájci hadsereg 2024.09.13.
- Gyorsan kiérkeztek a mentőegységek a biatorbágyi merénylet helyszínére 2024.09.13.
- Az őrökről leszedett német egyenruhában szöktek meg az amiens-i börtön foglyai 2024.09.13.
- Máig nem felejtették el az indiai határvidéken küzdő szikh ezred hőstetteit 2024.09.12.