Bár sosem vált valódi törvénnyé, a 20. századig irányadó maradt a Tripartitum

A Tripartitum 1779-es kiadásának címlapja

Magyarországon a 15. század végére vált egyre sürgetőbbé az igény egy egységes törvénykönyv megalkotására. Ennek hiányában ugyanis az ország különféle részein más-más törvénykezés, jogszolgáltatás folyt, nemegyszer az Aranybulla rendelkezései vagy a szokásjog alapján.

A Dózsa-féle parasztháborút követően, a szigorodó egyedi ítélkezések miatt ugyanazon bűncselekmény megítélése, büntetése más és más lehetett. Mindezen már Zsigmond (uralkodott: 1387–1437) és Hunyadi Mátyás (ur. 1458–1490) is próbált segíteni, de a megvalósulásra az utókor által gyengekezűnek tartott II. Ulászló uralkodása (1490–1516) idején került sor.

Ulászló a munkával előbb Horváth Ádám ítélőmestert, majd a nyolcados törvényszéket (az ünnepek nyolcadán összeülő törvényszék) bízta meg, de ezek nem boldogultak a feladattal, így esett a választás Werbőczy István jogtudósra, később királyi ítélőmesterre, majd nádorra.

A Hármaskönyv előszóra (Prologus) és három részre (partes) tagozódik, a részek címekre (titulus) vannak felosztva. Az első rész a nemesi magánjoggal, a második a nemesi perjoggal, a harmadik a városi és jobbágyi joggal foglalkozik, illetve itt találhatók az 1514-es paraszttörvények.

Az első rész tartalmazza a nemesek négy fő szabadságáról (személyes szabadság, királyi bíróság alá tartozás, adómentesség és ellenállási jog) rendelkező passzust.

Ez a könyv fejti ki a Szent Korona-tant is, azt, hogy a Szent Korona az államhatalom szimbóluma, amelynek tagjai a király, az ország nemesei és szabad városi polgárai (a jobbágyság viszont nem). A nemesek és az uralkodó között kölcsönösségi viszony van, mert a királyt a nemesek választják, a nemeseket pedig a király kreálja.

Werbőczy tízévi megfeszített munka után, 1514. október 18-án, a Dózsa-féle parasztháború leverését követően néhány hónappal összeülő pesti országgyűlésen mutatta be hatalmas munkáját.

A latinul íródott, Opus Tripartitum juris consuetudinarii inclyti Regni Hungariae, azaz A nemes Magyar Királyság szokásjogának hármaskönyve címet viselő jogtárat az országgyűlés az 1514:LXIII. törvénycikkben helyeselte, és november 19-én a király is megerősítette, de formálisan soha nem hirdették ki, így törvényerőre sem emelkedett.

Ugyanakkor, miután Werbőczy 1517-ben saját költségén kinyomtatta (első magyar fordítása 1565-ben készült el), a három részre szakadt országban az egység szimbóluma lett. A Tripartitum a magyar jog elismert gyűjteménye lett, a corpus jurisban az első helyen szerepelt, 1848-ig használták, sőt egyes rendelkezései 1951-ig érvényben maradtak.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

3. Az ipari forradalom
I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra, pénzügyi és gazdasági ismeretek

• Ausztál kőművesekre, sztrájkok áldozataira és Szent Józsefre emlékezünk május 1-jén
• A bálnavadászat brutális gyakorlata olajozta be az ipari forradalom fogaskerekeit
• Az ipari forradalom szennyezésének legkorábbi nyomait mutatták ki a Himalája gleccserében
• A niagarai vízerőműhöz is szállított alkatrészeket a Škoda Művek
• Száz évre romba dőlt a kínai gazdaság, miután a britek megszerezték a tea titkát
• Egy chicagói sztrájk halálos áldozatainak emléknapja volt eredetileg május 1.
• Gőzerővel indította el az ipari forradalmat James Watt találmánya
• Meglepő vége lett a ló és a gőzmozdony versenyének 1830-ban
• Mi volt az angol ludditák igazi célja a géprombolással?