Nem csak a pestis, de a szifiliszhez hasonló betegségek is pusztítottak a középkori Európában
2020. június 24. 16:42 Múlt-kor
A gyilkos pestisjárványok a középkor világának szerves részét képezték, így a korból származó tömegsírok feltárása napjainkban már nem olyan nagy szenzáció. Egy 15. századi, nemrégiben Litvániában felfedezett tömegsír azonban valami egészen érdekeset tartogatott a szakértők számára: az egyik áldozat, egy nő a pestis mellett egy másik kórral, a frambőziával is megfertőződött.
Korábban
Egy újabb, szokványos tömegsírnak indult
A forrásokban számos leírás található fertőző betegségben elhunyt emberek maradványait tartalmazó tömegsírokról, de ezeknek helyéről, és a bennük fekvő áldozatokról igen hiányosak az ismereteink. Litvánia fővárosában, Vilniusban nemrégiben egy ilyen tömegsírra bukkantak. A felfedezésre tulajdonképpen szokványos módon, egy építkezésnek köszönhetően került sor.
A csontvázak genomjának vizsgálata során a kutatók fontos következtetésekre jutottak a szifilisz európai történelmével kapcsolatban. Az új eredményeket a Scientific Reports tudományos magazinban nemrégiben megjelent tanulmányban publikálták.
„A litván tömegsírral kapcsolatban semmiféle írott forrásból nem nyerhetünk információt, de a temetkezési környezet és az, hogy a sír a középkori város határán kívül helyezkedett el, arra utaltak, hogy pestis, vagy valamiféle más fertőző betegség áldozatait helyezték el benne” – nyilatkozta Rimantas Jankauskas, a Vilniusi Egyetem Orvostudományi Karának professzora.
„Hogy valóban megbizonyosodjunk erről, DNS-vizsgálatokat kellett elvégeznünk” – tette hozzá Jankauskas.
„A pestis egy gyakori betegségnek számított abban az időben, és minden DNS-vizsgálat rendkívül sok információval szolgál annak terjedéséről” - hangsúlyozta a Kirsten Bos, a jénai székhelyű Max Plank Intézet molekuláris paleopatológiával foglalkozó vezető tudósa, a litvániai kutatás vezetője.
Karen Giffin, a Bos vezette kutatócsoport tagja a tömegsírban fekvő áldozatok fogait mintának használva gyorsan beazonosította a kórokozó DNS-ét.
„Elégedett voltam, hogy egyértelműen megállapítást nyert az a tény, hogy pestis áldozatai fekszenek a tömegsírban” – mondta Giffin. „De azt is szerettük volna tudni, hogy az általunk kifejlesztett módszerek a kórokozók molekuláris kimutatásában szolgáltatnak-e extra információkat számunkra az egykor élt helyi populáció egészségügyi állapotával kapcsolatban.”
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
Németország
- Világhírű kortárs rendező lesz a Budapesti Klasszikus Film Maraton díszvendége
- A poroszok modernebb fegyverzete győzedelmeskedett a königgrätzi csatában
- Hitler legrégebbi harcostársa volt a hosszú kések éjszakájának fő célpontja
- Csokoládé is hullott az égből a blokád alá vont Nyugat-Berlinre
- A szimbólumokra is nagy gondot fordítottak a Barbarossa hadművelet megtervezői
- Nem állt meg az élet Franciaországban a német megszállás után
- Több mint fél évszázad után derült fény a híres fotó főszereplőjének kilétére
- Bár eleinte nagy félelemet keltett, mégsem váltotta be a német reményeket a V–1-es
- „Elsőrangú másodosztályú” zeneszerzőnek tartotta magát Richard Strauss
- Új fejezetet nyitott a tudomány történetében az első klónozott bárány születése 15:05
- Filmvászonra kerül Móricz Zsigmond Úri muri című regénye 14:20
- Legendás magyar versenylovasra emlékeztek a Fiumei úti Sírkertben 13:20
- Szász Endre és Kondor Béla alkotásaival emlékeznek a holokauszt áldozataira Szombathelyen 11:20
- Megújul a Szent István-bazilika 120 éves orgonája 11:05
- Már az aztékok is kötöttek fogadásokat különféle játékok végkimenetelére 09:05
- 10 meglepő dolog Madame Curie-ről tegnap
- Izraeli kommandósok mentették ki az ugandai túszdráma áldozatait tegnap