Varangyhányással gyógyította volna Newton a pestist
2020. június 15. 14:33 Múlt-kor
81 325 dollárért (több mint 24 millió forintért) kelt el nemrégiben az a dokumentum, amelyben Isaac Newton 1667-ben arról értekezik, miként lehet pestis elleni gyógyszert készíteni varangyhányásból, valamint bedarált döglött varangyból.
Korábban
Isaac Newton a húszas évei elején járt, amikor 1665-ben kitört a nagy angliai pestisjárvány. A híres cambridge-i Trinity College hallgatója volt ekkor, ám e vészterhes hónapokban hazaköltözött az egyetemvárostól mintegy 90 kilométerre északnyugatra lévő Woolsthorpe-i családi birtokra. Newton – és így az emberiség – paradox módon sokat köszönhet a gyilkos kórnak.
A tudóspalántának kifejezetten jót tett, hogy nem professzorai mutattak irányt neki, hanem ő fedezte fel a természettudomány rejtelmeit. Nem véletlen, hogy a következő évet általában Newton „Annus Mirabilisaként” szokták emlegetni, mivel ekkoriban fogalmazódott meg benne többek között a gravitációs vonzás, a mozgástörvények, valamint a differenciálszámítás gondolata.
Az 1665-1666-os pestisjárvány idején London lakosságának negyede hunyt el. Ez volt a fekete halál egyik utolsó nagy támadása az öreg kontinens ellen. Newton 1667-ben tért vissza Cambridge-be, és korántsem üres kézzel. Eredményeinek köszönhetően hat hónapon belül egyetemi tanár lett, két évvel később pedig professzorrá nevezték ki.
Newtont ugyanakkor a világát gyökerestül felforgató pestis gyógyítása is kifejezetten érdekelte, tulajdonképpen a megszállottja lett. Egyik írásában átvette Jan Baptist Van Helmont flamand orvos „Tumulus Pestis” (A pestis sírja) című, akkoriban alapműnek számító, a kór jellegzetességeit, okait leíró kötetéből, hogy a pestis halált hozó betegségét célszerű varangyhányásból, valamint az elhalálozott kétéltű bedarálásából kevert gyógyhatásúnak mondott, ám valójában természetesen teljesen hatástalan készítménnyel kezelni. (A gázok felfedezőjének tartott, a kémiát az alkímiától elválasztó Jan Baptist Van Helmont egyébként 1605-ben orvosként dolgozott Antwerpenben, amikor kitört a pestis, így közelről láthatta annak pusztítását.)
![](https://ad.jumu.hu/www/images/dd4c71d7e065038ad3ed256b5c105d9a.jpg)
Ma már csupán megmosolyogjuk az ehhez hasonló, korabeli praktikákat, ám vegyük figyelembe, hogy ezt követően még két évszázadnak kellett eltelnie, mire a tudósok felfedezték a baktériumokat, amelyek a pestist is okozzák.
Varangyakasztás
A Bonham aukciósház online árverésén végül 81 325 dollárért (több mint 24 millió forintért) elkelt dokumentumban Newton pontosan leírta, miként kell előállítani a szert. Először is fogni kell egy varangyosbékát, amelyet a lábainál fogva célszerű felakasztani a kéményben három napra. A kétéltű hányását – amely várhatóan tele lesz rovarokkal – fel kell fogni egy sárga viaszt tartalmazó edényben. Az időközben megdöglött varangyot porrá kell zúzni, majd az így kapott békaport bele kell keverni a hányásba, a masszát pedig a testre kenni, ami Newton szerint „kiszívja” a pestist. Ha valamiért esetleg nem használna, a fizikus a drágakövekből készült amuletteket ajánlja. Értekezésében egyébként azt is leírja, hogy érdemes elkerülni a pestissel fertőzött helyeket.
A fizikus korában számos ehhez hasonló, állítólagos gyógymód volt ismert a világban, pandémiák esetén pedig számuk megsokszorozódott. Jó példa erre a mostani koronavírus-járvány idején az a – főként Iránban elterjedt – szóbeszéd, miszerint a mérgező metil-alkohol a legjobb gyógyszer a kórra.
Newton bizarr varangyjegyzeteit is tartalmazó írásait 1727-es halálát követően unokahúga, Catherine Conduitt örökölte meg, ezt követően 145 éven át családi tulajdonban maradt a felbecsülhetetlen értékű archívum, majd 1872-ben az egyik leszármazott, Isaac Newton Wallop, Portsmouth ötödik earlje a Trinity College-nak adományozta.
Az egyetem végül csak a matematikai, fizikai, valamint az egyéb természettudományos értékű munkáit tartotta meg, a többit – úgymint az alkímiával, teológiával, filozófiával vagy kétes orvostudománnyal foglalkozó dokumentumokat – 1936-ban árverésre bocsátotta. Így került egy magángyűjtőhöz a varangyhányásos recept is, amely több mint hét évtizedre eltűnt a nyilvánosság elől, ám most újra a figyelem középpontjába került.
Támogasd a
szerkesztőségét!
![2024. nyár: Hírhedt emberrablások](/ih0Ax/article_issue/.275x275/167.jpg)
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
![](https://ad.jumu.hu/www/images/57caf2a3fe7581dfa7c42a7714b7d4d9.jpg)
![Ókor](/ih0Ax/label/.cut-640x400/12.jpg)
Ókor
- Hermész szobrát találták meg a bulgáriai Heraclea Sinticában
- A trónviszályok ingatták meg a hatalmas Perzsa Birodalmat
- Máig nem sikerült megfejteniük a tudósoknak a minószi könyvelők írását
- Még életben lehetett, amikor halottnak nyilvánították Nagy Sándort
- A Római Birodalom új fővárosa pecsételte meg Ostia sorsát
- A keresztényeket okolta Nero a Rómát elpusztító tűzvészért
- Bátor hadvezérként, szeretőként és kutyaként is ábrázolták már Nagy Sándort
- Az ókori Trója mellett Mükéné romjait is feltárta Heinrich Schliemann
- A matematika és a csillagászat alapjait is az ókori babiloniaknak köszönhetjük
- „Azt a színházat, amelyik nem vállal kockázatot, megette a fene” – beszélgetés Meczner Jánossal 16:05
- Magyar nyelvű tárlatvezetéssel várja a látogatókat Mária Terézia kedvenc vidéki rezidenciája 15:30
- Sokkolta Kecskemét lakosságát az 1911-es földrengés 14:20
- André Kertész korábban nem látott fotóit is bemutatja a Magyar Nemzeti Múzeum 13:20
- Hatalmas összegért keltek el Napóleon pisztolyai 11:20
- Páváknak és hattyúknak is otthont adott a régi Városliget 10:40
- Szadizmusa miatt apja minden tisztségéből eltávolította Don Carlost 09:50
- Sokáig nem voltak egyértelműek a viharjelzések a Balaton környékén 08:20