Nem kapják vissza a Matisse-portrét a modell örökösei
2018. szeptember 13. 14:47 MTI
Egy New York-i fellebbviteli bíróság elutasította Henri Matisse francia festő modellje örököseinek keresetét arról, hogy a londoni National Gallery szolgáltassa vissza az 1908-ban készült Greta Moll portréja című festményt, mondván ők a műalkotás jogos tulajdonosai.
Korábban
A két éve indított perben az örökösök azzal érveltek, hogy a második világháború befejeződése után a festményt illegálisan adta el az a diák, akire megőrzésre rábízták. Az eladás után a festmény többször is gazdát cserélt még azelőtt, hogy 1979-ben a londoni National Gallery megvásárolta.
Margaret Moll Matisse tanítványa volt és többször ült modellt a francia festőnek. Moll férje, Oskar vásárolta meg a képet Matisse-tól. A háború után Moll férjével Berlinben élt és a festményt férje egyik Svájcban élő diákjának adta át megőrzésre. Az illető azonban Svájcban eladta a festményt, amely később amerikai galériákon keresztül jutott a hetvenes évek végén Londonba. Margaret Moll később Walesbe költözött, ahol meghalt.
A New York-i fellebbviteli bíróság jóváhagyta az első fokú bíróság korábbi döntését arról, hogy a Nagy-Britannia és a londoni National Gallery mentességet élvez az amerikai igazságszolgáltatás alól, mivel az örökösök keresete nem meríti ki a külföldi államok mentességére vonatkozó amerikai törvényben foglaltakat. „A festmény állítólagos elbirtoklását egy magánszemély követte el, nem pedig egy szuverén állam” – idézte a bírói testület döntését a The Art Newspaper honlapja.
Margaret Moll örökösei először Nagy-Britanniában próbálkoztak a festmény visszaszerzésével, de a National Gallery kizárta, hogy átadja a képet, mondván érvényes jogcíme van rá, egy londoni galériától vásárolta meg. A holokauszt idején elrabolt festmények ügyében eljáró brit kormányzati testület szintén elutasította keresetüket, mondván a náci korszak lezárult 1945-ben, két évvel az előtt, hogy a festményt eladták Svájcban. Az örökösök 2016-ban amerikai bíróság elé vitték keresetüket, amely tavaly elutasította azt.
A National Gallery kedden üdvözölte az amerikai bíróság döntését. Közleményében ismét hangsúlyozta, hogy „jóhiszeműen vette meg” annak idején a festményt, és az esetre nem vonatkoznak a nácik által elrabolt festményekről szóló rendelkezések.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
ősz
Múlt-kor magazin 2010
- Az aradi vértanúk özvegyei
- Jan van Eyck és a Rózsa-regény
- A végzetes vonzerejű asszony
- Rosszéletű nők kalandjai a szabadságharc idején
- Hová lettek a bűnösök?
- Erős, mint a Bors, avagy az első magyar munkásmozgalmi kalandfilm
- A mélység titka: magyar roncskutatók víz alatti kalandjai Fokvárostól a Balatonig
- Az eredeti Széchenyi az igazi
- Charles Lindbergh pálfordulása a technikai vívmányoktól a környezetvédelemig
- 10 érdekesség a Vöröskeresztről 10:09
- Kortárs ékszerekkel bővült a tél legsikeresebb tárlata a Magyar Nemzeti Múzeumban 10:05
- Filmjeiben a visszafogott előkelőséget testesítette meg Audrey Hepburn 08:20
- Visszautasította a bárói címet a gőzgép forradalmasítója, James Watt tegnap
- Illegális másolás miatt indították el az első számítógépes vírust tegnap
- Udvari intrikák és leszámolások vezettek a Perzsa Birodalom hanyatlásához tegnap
- Medici Katalin megelőző csapásként lemészároltatta a hugenottákat tegnap
- Golda Meir békében és háborúban tegnap