A világ legrégebbi tűjét nem a Homo sapiens készítette
2016. augusztus 25. 16:09
Orosz kutatók a szibériai Gyenyiszova-barlangban egy hét centiméter hosszú, legalább 50 ezer éves, csontból készült tűt találtak. Úgy vélik, a nemrég azonosított gyenyiszovai ősember, az emberi faj egyik legközelebbi rokona használhatta.
Korábban
Az éves nyári régészeti feltárás során ismét a – sokak szerint az – ember eredetének titkait őrző, szibériai Altaj-hegységbe látogattak az orosz régészek, akik egy ma is használható tűt találtak a Gyenyiszova-barlangban. A Novoszibirszki Régészeti és Néprajzi Intézet igazgatója, Mihail Szunkov szerint „ez a régészeti idény legegyedibb lelete, mondhatni szenzációs”, írta a The Siberian Times.
A csontból készült tű az egyik legértékesebb bizonyíték arra nézve, hogy az emberi faj egyik távoli rokona, a gyenyiszovai ember jóval ügyesebb és kifinomultabb volt, mint azt korábban gondolták a régészek. A csonttű mintegy tízezer évvel előzi meg a szintén ügyesen megmunkált, kloritból készült, csiszolt ékszereket, amelyek szintén ezen emberszabású faj tehetségét dicsérik.
Érdekesség, hogy a tű egy viszonylag nagy méretű, ám máig azonosítatlan madár csontjából készült. „A tű hét centiméter hosszú, a vastagsága pedig 6 milliméter. Ez a leghosszabb, amelyet a környéken találtunk, és a legősibb a világon” – fejtette ki Maxim Kozslikiny, az ásatás vezetője. Hozzátette: korábban is találtak már a helyszínen tűket, ám azok jóval fiatalabbak voltak. A csonttű önmagában átírja a történelmet, ugyanis az eddigi legrégebbi tű „mindössze” 40 ezer éves volt.
2008-ban a barlangban egy 41 ezer évvel ezelőtt élt, fiatalon elhunyt nő ujjcsont-töredékét fedezték fel a barlangban. Az elemzés megmutatta, hogy genetikailag sem a sapiensek, sem a neandervölgyiek közé nem sorolható. 2010-ben pedig egy évtizeddel korábban, szintén ezen a helyszínen megtalált fogazatot elemezve kiderült, hogy minden bizonnyal egy új emberszabásúra bukkantak, amelyet a barlang után gyenyiszovai embernek neveztek el.
A barlangban talált leletek alapján a kőmenedék mintegy 282 ezer év óta lakott, a gyenyiszovai ember pedig 170 ezer évvel ezelőtt jelent meg először a barlangban. 2008-ban egy karkötőt is felfedeztek, amelyet szintén ők készíthettek, mégpedig olyan precizitással, mintha egy modern fúróval dolgoztak volna. A gondosan csiszolt ékszert minden bizonnyal egy bőrszíjjal erősítették a csuklóra.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
3. Az ipari forradalom
I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra, pénzügyi és gazdasági ismeretek
- Ausztál kőművesekre, sztrájkok áldozataira és Szent Józsefre emlékezünk május 1-jén
- A bálnavadászat brutális gyakorlata olajozta be az ipari forradalom fogaskerekeit
- Az ipari forradalom szennyezésének legkorábbi nyomait mutatták ki a Himalája gleccserében
- A niagarai vízerőműhöz is szállított alkatrészeket a Škoda Művek
- Száz évre romba dőlt a kínai gazdaság, miután a britek megszerezték a tea titkát
- Egy chicagói sztrájk halálos áldozatainak emléknapja volt eredetileg május 1.
- Gőzerővel indította el az ipari forradalmat James Watt találmánya
- Meglepő vége lett a ló és a gőzmozdony versenyének 1830-ban
- Mi volt az angol ludditák igazi célja a géprombolással?
- Udvari intrikák és leszámolások vezettek a Perzsa Birodalom hanyatlásához 16:05
- Medici Katalin megelőző csapásként lemészároltatta a hugenottákat 15:09
- Golda Meir békében és háborúban 10:35
- Mit adtak nekünk a rómaiak? 09:50
- A kollektív bűnösség elve alapján telepítették ki a magyarországi németeket 09:05
- Festmény és színdarab is megörökítette a Kossuth hídat, ami az új kezdet szimbóluma lett tegnap
- Megfigyelték és jelentettek róla, de visszatérhetett a színpadra a forradalmár tehetség, Sinkovits Imre tegnap
- Túlzsúfolt lakások, éhezés és vég nélküli razziák – a budapesti gettó borzalmai tegnap