Nem vették komolyan a jeruzsálemi brit főhadiszállás felrobbantása előtti üzenetet

Az első világháború után, 1920-tól egészen 1948-ig az Egyesült Királyság kapott felhatalmazást, mandátumot az akkori Palesztina irányítására. Az Egyesült Királyság a terület irányítását végző központi irodáit, valamint a brit fegyveres erők főparancsnokságát Jeruzsálem legnagyobb luxusszállodájában, a King David szállóban helyezte el.

Az akkori Palesztina területén zsidó állam létrehozását célul kitűző Irgun nevű cionista szervezet Menáhem Begin, Izrael későbbi miniszterelnökének irányításával, a cionista központi katonai szervezet, a Hagana jóváhagyásával az épület déli szárnyának alagsorában pokolgépet helyezett el, amely robbanásával lerombolta az épület egy részét.

A detonációban 91, különböző nemzetiségű és vallású ember vesztette életét és 46-an megsebesültek. Az áldozatok többsége szállodai vagy brit kormányzati alkalmazott volt, valamint 13 katona, három rendőr és öt járókelő is volt köztük. A robbanásban 41 arab, 28 brit állampolgár, 17, Palesztinában élő zsidó, két örmény, egy orosz, egy görög és egy egyiptomi halt meg.

A politikai merénylet válasz volt a brit hadsereg korábbi úgynevezett Agatha akciójára, amelynek keretében június végétől a mandátum katonái fegyverek után kutattak és letartóztattak mintegy 2700, Palesztinában élő zsidót. A házkutatások során olyan dokumentumokat is elkoboztak, amelyek a britek ellen készülő felkelésről tanúskodtak. Ezeket a terhelő iratokat a King Davidben székelő nyomozó hatósághoz vitték, az Irgun ezért határozta el az épületben található irodák megsemmisítését.

Az Irgun nevű szervezet nem akart károkat okozni emberéletekben, ezért egyik tagjuk előzetesen telefonon háromszor is figyelmeztetést küldött a szállodában elhelyezett pokolgépről többek között a hotel telefonközpontjába is, de az üzenetet nem vették komolyan és az épületet nem ürítették ki. A támadás hatvanadik évfordulóján Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök jogos, katonai célpont elleni akciónak nevezte a történteket, mert szerinte a merénylők - szemben a terroristákkal - nem szándékoztak kárt okozni civileknek.

"Képzeljék el, hogy a Hamász (radikális palesztin szervezet) vagy a Hezbollah (szélsőséges libanoni tömörülés) felhívja a tel-avivi katonai főhadiszállást, hogy pokolgépet helyeztünk el, és ürítsék ki a területet. Nem tesznek ilyet, ez a különbség" - vélekedett az izraeli kormányfő. A King David szálloda felrobbantása a 20. század egyik legvéresebb merénylete volt, amely szerepet játszott Izrael megteremtésében, mert elősegítette a brit csapatok kivonását az egykori Palesztina területéről.

Izraeli megítélése a mai napig ellentmondásos: elkövetése után mind az Egyesült Királyság, mind az 1946-os Cionista Kongresszus és a Palesztina, majd Izrael zsidókkal való betelepítését célul kitűző Zsidó Ügynökség terroristának minősítette az Irgun nevű szervezetet.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

ősz
Múlt-kor magazin 2013

• A múlt század romkocsmái
• A Romanov-ház utolsó évtizedei
• Udvari bolondok a történelemben
• Száz éve épült a szőnyi álomkastély
• Udvari arcképfestők és fejedelmi modelljeik
• A Magyar Néphadsereg és az Egri csillagok
• A Kennedy-család és az öröklött hírnév
• Nem volt könnyű életük az újkori udvari bolondoknak
• Robert Capa és Magyarország