Több ezren védték a maoista pártvezér szobrát Kínában
2016. február 19. 11:05 MTI
Becslések szerint 10 ezer ember védte Hua Kuo-feng néhai kínai pártvezér frissen avatott szobrát, hogy megvédjék a lebontástól szülőhelyén, az észak-kínai Sanhszi tartományban - számolt be a sina.com hírportál pénteken.
Korábban
A magas talapzaton álló legalább 5 méteres bronzalak kabátja alatt összegombolt nyakú Mao-zubbonyt visel, karjait hátul összefonva lép. A szobrot Hua Kuo-feng születésének 95. évfordulójára emelték, január 27-én. A születésnap, február 16. után két nappal azonban a helyi hatóságok letakartatták és felállványozták, jelezvén, hogy bontásra kerül. Az online médiában megjelent hírek, fényképek és videofelvételek tanúsága szerint a bontás megakadályozására eleinte több százan, majd több ezren gyűltek össze. Az elégedetlenség helyenként a rendőrökkel való dulakodásba torkollott. Úgy tudni, a tartomány más részeiből is érkeztek tiltakozók. Csütörtökön délután még több száz ember maradt a helyszínen, mert nem hitték el, hogy a bontástól - legalábbis egyelőre - elállt a helyi vezetőség.
Hua Kuo-feng Mao Ce-tung hűséges támogatója és követője volt, aki Mao halála után, állítólag a "nagy kormányos" kiválasztottjaként követte a pártelnöki székben. Ő volt az egyetlen kínai politikus, aki egy időben volt kormányfő, pártelnök és a Központi Katonai Bizottság elnöke. A kulturális forradalom után része volt a négyek bandájának felelősségre vonásában, s bár 2008-ban bekövetkezett haláláig maoista maradt, nevét a kínai történelemben a politikai átmenethez kötik. Szülőhelyén, Csiaocseng megyében különösen nagy tisztelet övezi, 2011-ben "luxus" sírhelyet alakítottak ki a számára 12 millió jüan értékben (515,5 millió forint), részben azért is, hogy növeljék vele a hely turisztikai látogatottságát.
A helyiek egy része összefüggést lát a szoborbontási kísérlet és a múlt havi, arannyal borított Mao-szobor bontása között. Honan tartományban helyi vállalkozók, üzletemberek adományából, csaknem 3 millió jüanból (128,4 millió forint) készült az ülőalakos, 37 méter magas alkotás. Ám később arra hivatkozva, hogy nem volt rá engedély, lebontásra ítélték. Sanhsziban voltak, akik a jelenségből azt a következtetést vonták le, hogy Pekingben nem kívánják a Mao-kultuszt erősíteni.
Mindezzel egy időben a Zsenmin Zsipao című központi pártlap friss írásában arra hívta fel a figyelmet, hogy meg kell erősíteni a kommunista párt központi vezetőségének magja iránti támogatást. A pártpropaganda a Hszi Csin-ping pártfőtitkár-államelnök és köre mögé való felsorakozást hirdette meg, és mindenféle "frakciózást" károsnak ítélnek. Hszi egyébként nem titkoltan Teng Hsziao-ping néhai befolyásos kínai vezetőnek nagy tisztelője. Annak a határozottan reformista Tengnek, aki annak idején sikerrel érte el, hogy Hua Kuo-feng idő előtt visszavonuljon.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
9. Demográfiai változások Magyarországon 1945-től
II. Népesség, település, életmód
- Propagandakampánnyal sem tudtak sok magyarországi szlovákot rávenni a Csehszlovákiába költözésre 1946-ban
- Hiába tiltakoztak sokan, több tízezer magyarországi németet telepítettek ki a kollektív bűnösség elve alapján
- Szinte bárki felkerülhetett a kitelepítendők listájára Rákosi alatt
- Magyarok is települtek át „szlovákként” Csehszlovákiába a lakosságcsere keretében
- Megérdemelték a kitelepítést a németek?
- 10 érdekesség a Vöröskeresztről 10:09
- Kortárs ékszerekkel bővült a tél legsikeresebb tárlata a Magyar Nemzeti Múzeumban 10:05
- Filmjeiben a visszafogott előkelőséget testesítette meg Audrey Hepburn 08:20
- Visszautasította a bárói címet a gőzgép forradalmasítója, James Watt tegnap
- Illegális másolás miatt indították el az első számítógépes vírust tegnap
- Udvari intrikák és leszámolások vezettek a Perzsa Birodalom hanyatlásához tegnap
- Medici Katalin megelőző csapásként lemészároltatta a hugenottákat tegnap
- Golda Meir békében és háborúban tegnap