A korai földművelés segíthetett a bolygót melegen tartani

"A korai földművelés segített a bolygót melegen tartani" - idézte a Phys.org tudományos-ismeretterjesztő portál William Ruddiman, a Virginiai Egyetem kutatója, a tanulmány vezető szerzője szavait. A kutatást az amerikai geofizikiai egyesület lapja, a Reviews of Geophysics ismertette. Ruddiman már több mint egy évtizede feltételezte, hogy az első földművesek tevékenységének éghajlat-módosító hatása lehetett: a növények termesztéséhez és a legeltetéshez szükséges földet hatalmas erdőterületek felégetésével nyerték. A légkörbe bocsátott szén-dioxid és metán melegítő hatása semlegesítette a természetes hűlést, amelynek egyébként be kellett volna következnie - vélte a kutató.

Elképzelését éveken át vitatták a klímakutatók, néhányan most is kérdésesnek tartják. Rudimann és 11 amerikai és európai kutatótársa szerint azonban az elmúlt években összegyűlt bizonyítékok - elsősorban a jégmagminták elemzései - azt mutatják, hogy a várható lehűlést megállította a mezőgazdasági művelés elterjedése. E nélkül a Föld egy természetes jegesedési időszakban volna a kutatócsoport szerint. A Föld életében ciklikusan váltakoznak a glaciális periódusok, vagyis a jégkorszakok és melegebb, úgynevezett interglaciális időszakok a Nap körüli pálya változásai miatt. Jelenleg bolygónk a holocén nevű interglaciális kort éli, amely majdnem 12 ezer éve kezdődött. Ruddiman 2003-ban dolgozta ki elméletét, miután 350 ezer év éghajlati adatait elemezte. Az adatok jégmagmintákból és más forrásokból származtak.

Azt találta, hogy a jégkorszakok közötti meleg periódusokban csökkent a szén-dioxid és a metán koncentrációja, ezzel hűlt a levegő, ami egy következő jégkorszak előszele volt. Csak a holocénben nőtt ezeknek a gázoknak a mennyisége, ez egybeesett a földművelés elterjedésével. A gázok növekedését ezért a tudós az - iparosodás korát több ezer évvel megelőző - emberi tevékenység, a mezőgazdaság számlájára írta. Tanulmányukban Ruddiman és kollégái az Antarktiszról vett jégmagmintákat analizáltak, amelyek közül a legrégibbek 800 ezer évesek. Az eddiginél még régebbre visszanyúló adatok világosan mutatják, hogy a holocén minden addigi interglaciális időszaktól különbözik, mert bővelkedik szén-dioxidban és metánban, ami emberi hatásra utal a kutatók szerint.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

10. Államalapítás és az új rend megszilárdulása Magyarországon a 10–13. században
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek

• Valószínűtlen, hogy csúf külsejű lett volna Könyves Kálmán
• A fogadalmat tett Szent Margit az első férjjelöltjét, a lengyel királyt látni sem óhajtotta
• Férje halála után számos megaláztatást kellett elviselnie Árpád-házi Szent Erzsébetnek
• 10 érdekesség az Árpád-házi királylányokról
• Egyensúlyteremtő képességében rejlett Szent István sikereinek titka
• A legenda szerint a tatárdúlástól is imával mentette meg Lengyelországot az aszkéta életű Árpád-házi Szent Kinga
• Nem talált kiutat királysága és alattvalói érdekellentéteiből IV. László
• Apja és fia tevékenysége is árnyékot vetett IV. Béla uralkodói törekvéseire
• Öt trónkövetelő, akinek valóban volt esélye a magyar korona megszerzésére