Ritka fotók a századfordulós Havannáról

Kuba jelenlegi fővárosát 1515-ben alapította Diego Velázquez de Cuéllar spanyol konkvisztádor a jelenlegi Surgidero de Batabanó városka helyén, azonban négy évvel később Havanna a Carenas-öböl partjára „költözött”. A 16. században igen sanyarú sorsú kikötőváros (egyszer leégett, kétszer kalózok fosztották ki) 1607-re Kuba fővárosává nőtte ki magát, amely egyben azt is jelentette, hogy a spanyol gyarmatok legfontosabb kikötője lett. Madrid igencsak ragaszkodott a városhoz, és bár a hétéves háború során a britek elfoglalták, a békekötés során Floridáért cserébe ismét spanyol kézbe került. A gyarmattartók ezután semmit sem bíztak a véletlenre, és az Újvilág legjobban megerősített városává építették ki.

1837-ben megépült a Havanna és Bejucal közötti vasút, amellyel Kuba a világ ötödik állama és az első spanyol nyelvű országa lett, ahol vasparipán is utazhattak a lakosok. 1863-ban a városfalakat lerombolták, így a metropolisz tovább terjeszkedhetett. Az 1898 áprilisa és augusztusa között zajló spanyol-amerikai háború során az amerikaiak hatalmas győzelmet arattak a spanyolok felett, akik ezzel elveszítették utolsó jelentős tengerentúli gyarmataikat is, Kubát, Guamot, Puerto Ricót, valamint a Fülöp-szigeteket. Bár a háborút lezáró párizsi békeszerződés értelmében Kuba elnyerte függetlenségét, valójában az USA gyámsága alá került. Az amerikai megszállás hivatalosan akkor ért véget, amikor 1902 májusában Tomás Estrada Palma Kuba első elnöke lett.

Az 1902 és 1959 között tartó köztársasági időszak során Havanna hatalmas fejlődésen ment át: hamar felépült a háborús pusztításból, az egyre gyarapodó kubai középosztály tagjai, valamint az iparmágnások pedig sorra húzták fel szebbnél szebb palotáikat. Az 1920-as években, az amerikai alkoholtilalom idején Havanna az amerikaiak népszerű kirándulóhelyévé vált, sorra nyíltak a luxusszállodák, az éjszakai klubok és a kaszinók, Havanna idegforgalma virágzásnak indult, emellett a szervezett bűnözés is virágkorát élte. Az egzotikus főváros kaszinóival, éjszakai életével, autóversenyeivel és hatalmas idegenforgalmával messze több bevétellel büszkélkedhetett, mint Las Vegas. Csak 1958-ban 300 ezer amerikai turista kereste fel. Az 1959-es forradalom után azonban sok minden megváltozott.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

maják

• A belháborúk mellett a változó klíma is okozta Tikal hanyatlását 
• Halley-től a majákig: avagy a történelem megszámlálhatatlan világvége-jóslata
• Már az aztékok is kötöttek fogadásokat különféle játékok végkimenetelére
• Bizarr labdajáték jelentette a legnagyobb szórakozást Tikal népének
• Háromezer éves maja települést fedeztek fel Guatemalában
• A magyar sajtó és a bolgár hadba lépés
• Minden évben várják, de eddig nem jött el a világvége
• A hódítók nem tudták teljesen eltüntetni az amerikai őslakosok hagyományos népi játékait
• A titokzatos dzsungelbéli főváros a Csillagok Háborúja díszletéül is szolgált