Aki Sztálint és Titót is magára haragította
2015. április 20. 18:05 MTI
Húsz éve, 1995. április 20-án halt meg Milovan Gyilasz, aki saját szavai szerint "végigjárta a kommunizmus egész útját": partizánból lett sztálinista vezető, majd az eszméből kiábrándulva Jugoszlávia és a keleti tömb egyik legismertebb ellenzéki személyisége, politikai gondolkodója.
Korábban
1911. június 12-én született az egy évvel korábban létrejött Montenegrói Királyság Podbiste nevű kis falujában, apja katonatiszt, anyja identitását féltékenyen őrző szerb asszony volt. 1929-ben iratkozott be a belgrádi egyetem bölcsészkarára, ekkoriban elbeszéléseket és verseket is publikált. A baloldali érzelmű fiatal diák fellépett Sándor jugoszláv király diktatúrája ellen, 1932-ben a Jugoszláv Kommunista Párt (JKP) tagja, és az egyetemi pártszervezet titkára lett. Jogi diplomáját 1933-ban szerezte meg, de praktizálni nem kezdhetett, mert politikai tevékenysége miatt letartóztatták, és három év börtönre ítélték. 1937-ben bekerült a legszűkebb pártvezetésbe, 1940-ben a Politikai Bizottság tagjává is megválasztották.
Amikor Jugoszlávia német megszállása után, 1941. július 4-én a kommunista párt a partizánháború megindításáról határozott, a montenegrói szervezést rá bízták. "Baloldali elhajlásai" miatt a párt élén álló Joszip Broz Tito novemberben felmentette, és egy ideig a pártlap, a Borba szerkesztőjének tette meg, de Gyilasz már 1942 elején ismét a főparancsnokság tagja, 1944-ben altábornagy lett. Ekkor utazott először Moszkvába, hogy Sztálinnal tárgyaljon. A háborúban egész családja harcolt, apja, nővére és fivérei mind elestek.
A háború után Tito kommunista kormányában miniszterelnök-helyettes lett, 1948-ban a párt titkárává választották, vezérezredessé léptették elő. Az önálló politikát folytató Tito 1948-ban őt küldte Moszkvába, hogy próbálja meg elsimítani a Szovjetunióval támadt, egyre élesebb konfliktust. Gyilasz és Sztálin megbeszélései kudarcba fulladtak, nem sokkal később Jugoszlávia első szocialista országként szakított a Kominternnel. A szocialista országokban Titót "az imperialisták láncos kutyájának" minősítették, és Gyilasz is megkapta az "áruló" jelzőt. Ideológusként jelentős szerepet játszott az úgynevezett önigazgató szocializmus modelljének kidolgozásában. 1953 decemberében a képviselőház elnöke lett, de a tisztséget csak néhány hétig töltötte be: a jugoszláviai fejleményekkel egyre elégedetlenebb Gyilasz ugyanis a Borba számára írott cikksorozatában élesen bírálta a pártvezetést. Tito válaszul minden politikai és párttisztségétől megfosztotta, a pártból ezek után Gyilasz lépett ki.
A megtorlást kiváltó írásaiban azt fejtette ki, hogy a funkcionárius réteg "új osztállyá" alakult át, a kommunista párt befejezte történelmi küldetését, a fejlődés fékje lett. Kizárása után a The New York Timesnak nyilatkozva a rendszert "totalitáriusnak" minősítette, és új, demokratikus szocialista párt létrehozását sürgette. A riport megjelenése után másfél év felfüggesztett börtönt kapott "ellenséges propagandáért", majd amikor elítélte az 1956-os magyar forradalom leverését és az ezzel kapcsolatos jugoszláv magatartást, három év letöltendő börtönt szabtak ki rá. Büntetését ugyanabban az intézményben töltötte, ahol a királyi Jugoszlávia idején is raboskodott, azzal a különbséggel, hogy akkor oroszul, most pedig angolul tanult a rácsok mögött.
A börtönből sikerült kicsempésznie Az új osztály kéziratát, a nyugaton megjelent könyv, amelyben Gyilasz a kommunista "oligarchiát" kiváltságos és élősdi, képmutató és kizsákmányoló osztályként jellemezte, hatalmas feltűnést keltett. A kommunista országokban betiltott, de illegális úton itt is terjedő művéért újabb hét év börtönt szabtak ki rá, és megfosztották összes háborús kitüntetésétől is. 1961-ben feltételesen kiszabadult, de 1962-ben Találkozások Sztálinnal című könyvéért újból bebörtönözték. E művében a szovjet diktátort a történelem legnagyobb bűnözőjének nevezte, aki az eszmét saját hatalmával, az államot önnön személyével azonosította.
Gyilaszt kilenc és fél év raboskodás után, 1966. december 31-én helyezték szabadlábra, ezután külföldön tartott előadásokat. Az 1968-as prágai tavasz eltiprását kritizáló nyilatkozatáért útlevelét bevonták, ezután belső száműzetésben élt, csak 1992-ben rehabilitálták, hazájában csak ekkortól jelenhettek meg cikkei. A szovjet peresztrojkáról már annak kezdetekor megírta, hogy Mihail Gorbacsov szovjet vezető egy reformálhatatlan rendszert akar átalakítani, ezért kudarcra van ítélve.
Élete utolsó éveire esett a jugoszláv állam szétesése. Ekkori nyilatkozataiban elítélte Slobodan Milosevic szerb elnök rendszerét. Szavai szerint a kommunizmus ideológiájának helyét a Balkánon a nacionalizmus vette át, Nagy-Szerbia létrehozását lehetetlennek nevezte, és előre megjósolta, hogy a délszláv állam etnikai alapú erőszak és háború közepette fog megszűnni. Milovan Gyilasz 1995. április 20-án Belgrádban halt meg, túlélve egykori barátját, majd hatalmas ellenségét, Titót.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
Őskor
- Végigkísérte az emberiség történelmét a trepanáció gyakorlata
- Évezredeken keresztül osztoznia kellett a Homo sapiensnek európai hatalmán
- Jerikó őskori régészeti lelőhelye is a világörökség része lett
- Helyben élhették túl a jégkorszakot a Kárpát-medence őshonos növényfajai
- Pusztulásra ítélték volna látogatóik a lascaux-i barlangrajzokat
- Neandervölgyiek nevelhettek – vagy ehettek meg – egy Homo sapiens csecsemőt 40 ezer éve
- Felfedezésével megmentette a francia selyemipart Louis Pasteur 19:05
- Német egyetemi tanárai panaszolták be a pápánál Husz Jánost 15:05
- A szárazföldi Európában Magyarország az utolsó előttiként vezette be a „jobbra hajts” szabályát 12:20
- A polgárháborús Kongóban fegyvernyugvás volt Louis Armstrong érkezése miatt 10:35
- A nyersanyaghiány is ösztönözte az első bikini megalkotását tegnap
- Erdélyt gyalog, Kínát egy dzsunkán szelte át Cholnoky Jenő földrajztudós tegnap
- Hermész szobrát találták meg a bulgáriai Heraclea Sinticában tegnap
- Három expedíciót is szentelt a magyarok őstörténetének felkutatására Zichy Jenő tegnap