Magyarországon vannak a kínai agyagkatonák
2015. január 29. 17:40
Kicsomagolták az első életnagyságú agyagkatonát csütörtökön az Iparművészeti Múzeumban Az ősi Kína kincsei című, február 6-tól látható kiállítás anyagából.
Korábban
A több mint 150 műkincset felvonultató tárlat legismertebb darabjai az első kínai császár, Csin Si Huang-ti (i.e. 221-210) sírjából származó agyagkatonák. A most kicsomagolt, térdelő harcos vélhetően egy fakardot tarthatott a kezében, míg a múzeumban rövidesen látható másik álló agyagkatona fegyvere egy dárda lehetett - közölte Li Tien-kaj muzeológus. Fajcsák Györgyi, a kiállítás magyarországi szakértője az MTI-nek elmondta: a Magyar Nemzeti Múzeum 1987-es kiállítása óta Magyarországon nem lehetett eredeti agyagkatonákat látni.
Csin Si Huang-ti óriási kiterjedésű sírját 1974-ben fedezték fel véletlenül, kútásás közben. A síremlék 8-9 ezer agyagkatonát rejthet, ezekből eddig mintegy 3 ezret tártak fel - emlékeztetett a sinológus. Hozzátette: a lelőhely közepén a feljegyzések szerint a császár nyugszik az akkori világot mintázó sírkertben, a kínai tudósok azonban mindaddig nem kezdenek további feltárásokba, amíg ehhez nem áll rendelkezésre megfelelő technológia.
Az agyaghadsereg szabályos hadrendbe rendezett katonáit előre gyártott darabokból állították össze, az arcokat és hajviseleteket azonban minden esetben egyedileg mintázták meg; az életnagyságú alakokon jól megfigyelhetők a korabeli bőrpáncélok, viseleti elemek - ismertette Li Tien-kaj. Fajcsák Györgyi elmondta: a kiállítás a neolitikumtól a 18. századig tekinti át a kínai birodalmi központok tárgykultúráját.
A kölcsönző intézmények közül a Senhszi Történeti Múzeum rendkívül gazdag régészeti anyaggal büszkélkedhet, mert környékén számos dinasztia fővárosát tárták fel. Jelentős tárgyanyag érkezett a nancsingi városi múzeumból, hiszen a dél-kínai várost hat kínai dinasztia tekintette fővárosának. A kiállítás harmadik kölcsönző intézménye a csengtői palotamúzeum, amely a 18. századi udvari kultúra pompás darabjait bocsátotta rendelkezésre; a város a mandzsu Csing-dinasztia (1644-1911) idején Észak-Kína egyik legfontosabb birodalmi központjának számított.
Az ősi Kína kincsei című tárlat február 6-tól április 19-ig lesz látható az Iparművészeti Múzeumban.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
fasizmus
- Békét kötött volna, hazaárulónak bélyegezté és kivégezte vejét Mussolini
- Regényeivel vette fel a harcot a fasizmus terjedése ellen Karel Čapek
- A halál balvanói alagútja
- Hány aranyvonatot indítottak a németek 1945-ben Magyarországról?
- Vasmarokkal irányította Spanyolországot Francisco Franco
- Tétlenül szemlélte Etiópia lerohanását a Nemzetek Szövetsége
- A második világháború végéig kellett várni a cannes-i filmfesztivál debütálására
- Még a Mussolini-szobrokat is kidobálták az ablakon a Duce letartóztatásának hírére
- A világháborúban és merényletekben is majdnem odaveszett Olaszország diktátora
- Közös kincsünk lehet a Hold 12:20
- 10 érdekesség a Vöröskeresztről 10:09
- Kortárs ékszerekkel bővült a tél legsikeresebb tárlata a Magyar Nemzeti Múzeumban 10:05
- Filmjeiben a visszafogott előkelőséget testesítette meg Audrey Hepburn 08:20
- Visszautasította a bárói címet a gőzgép forradalmasítója, James Watt tegnap
- Illegális másolás miatt indították el az első számítógépes vírust tegnap
- Udvari intrikák és leszámolások vezettek a Perzsa Birodalom hanyatlásához tegnap
- Medici Katalin megelőző csapásként lemészároltatta a hugenottákat tegnap