Elérkezett a kínai régészet aranykora

Másutt ezek a kincsek lázba hoznák a kutatók világát, az egyetemeket. Kínában, amely a világ egyik legrégibb civilizációja, mindez csak egy régészeti együttes a sok közül, amelyek közül nem egy még rejtve maradt. "Az 1980-as évek végétől eljött a régészet aranykora Kínában" - mondja Csi Kun-csang (Ji Kunzhang), a sanhszi-i régészeti intézet szakértője, aki a csangsei feltárást irányítja.



Való igaz, hogy a felfedezések egymás követik, és gyakran rendkívül értékesek. A kelet-kínai Anhuj (Anhui) tartományban például sok száz jáde tárgyat hoztak napvilágra az ásatásokon, ezek között van a hírek szerint az első olyan szobor, amely egy disznót örökít meg - a 88 kilós tárgy a neolitikumban készült. 2007-ben több mint 10 ezer porcelántárgyat és más régiséget emeltek ki a Hszisa (Xisha) szigetek közelében a tenger mélyéről, 700 évvel azután, hogy a Dél-kínai tengerbe süllyedtek. A rakományt szállító hajó feltehetően a "tengeri selyemúton" haladt, amely Délkelet-Ázsia felé vezet.



A csangsei temetőben, az egyik legpompásabb lelőhelyen 48 szekér és 105 ló maradványait találták meg, ezeket Csin állam egyik hajdani vezetőjével együtt temették el , aki az i.e. 1120 és 881 között uralkodó nyugati Csou (Zhou) dinasztia idején tűnt ki győzelmes hadjárataival. Ehhez a lelethez fogható nem ismeretes a Sang (Shang) és a Csou (Zhou) dinasztiák által átívelt egész korban, i.e 1600 és 256 között. A csangsei régészeti együttes sokkal régebbi, mint a szomszédos Sanhszi (Shanxi) tartományban feltárt híres agyaghadsereg. Mint Csi elmondta, a Kínát először egyesítő Csin Si-huang (Jin Shihuang) sírjánál talált agyagkatonák 600 évvel később készültek.



A csangsei fogatok egy része ceremoniális célt szolgált, vörös lakkal színezték őket, egyes darabjaik bronzból készültek, például az ajtók zsanérjai. Más szekerek harci célokra készültek, és bronz védőpajzzsal látták el őket. "Úgy gondoljuk, ezeket a harci szekereket és lovakat a lovasság használta a hadjáratokban" - magyarázta el Csi Kun-csang. Azt feltételezik, hogy az itt elföldelt állatokat elkábították és élve temették el, mert egyesek magasra tartották a fejüket, másoknak összekötözték a lábát.

Csin állam a Csou-dinasztia idején létezett, de a dinasztia maga is két periódusra oszlik, a Nyugati és a Keleti Csou-birodalom korára. A jangsei temetőt 1992-ben fedezték fel, de csak 1996-ban tudták biztosítani a nagyobb ásatások megkezdéséhez szükséges pénzügyi fedezetet. Eddig 19 sírt tártak fel, a fogatokat tartalmazó temetkezési helyen négy éven át folytak a munkálatok. Azóta a pénzügyi támogatás is jóval bővebb, az újabb és újabb leletek csodálatos hatást gyakoroltak a felügyelő hatóságokra. Márciusban pedig megteszik az első kapavágást a csangsei temető helyén tervezett, a Csin állam történetét bemutató múzeum építkezésén is.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

rendszerváltás

• Lélekben tizenötmillió magyar miniszterelnöke volt Antall József 
• Tömeges határátlépéssel zárult az 1989-ben megrendezett páneurópai piknik
• A németek a mai napig hálásak Gorbacsovnak az újraegyesítésért
• Egy küzdelmes élet Magyarországért: 30 éve hunyt el Antall József
• Konfliktusok és érdekellentétek között vezette le a rendszerváltást Antall József
• Vértelen, „bársonyos” forradalommal bukott meg a kommunizmus Csehszlovákiában
• Visszavonulót fújt Antall József kormánya a taxisblokád nyomása alatt
• A szarajevói filmfesztivál fő versenyében indul a Libertate '89 – Nagyszeben című alkotás
• Történészként és politikusként is maradandót alkotott Szabad György