Az Australopithecus ugyanúgy használta kezét, mint a modern ember

A Kenti Egyetem antropológusai lipcsei, londoni és bécsi kollégáikkal arra a következtetésre jutottak, hogy a 3,03-2,04 millió évvel ezelőtt élt Australopithecus africanus a kezeit úgy használta, mint a modern ember.

Határozottan emberi képességnek számít az erő és a precizitás együttes alkalmazása (például egy kulcs elfordítása a zárban vagy a kalapács használata), ami a kutatók szerint két kulcsfontosságú evolúciós ugráshoz kapcsolható a kézhasználat terén: a fákon töltött idő csökkenése, valamint a kőeszközök használata. Ugyanakkor nem bizonyított, hogy ezek a mozgásszervvel kapcsolatos változások mikor történtek meg.

Matthew Skinner és Tracy Kivell kenti antropológusok egy új technikát használva megvizsgálták a trabeculae nevű csontszövet belső szerkezetét, amely egy élethossznyi idő alatt viszonylag gyorsan át tud alakulni, így fontos információkat hordozhat az adott élőlény antropológiai jellegzetességeiről, valamint fizikai kvalitásairól.

A szakértők először a mai ember kezének, valamint a csimpánz mellső végtagjának trabeculáit vizsgálták meg. Egyértelmű különbséget találtak a két fajnál, ugyanis míg az előbb említettnek egyedülálló képessége van az erő és a precizitás együttes alkalmazására, a csimpánzoknál ez nem fejlődött ki. Ezen tulajdonság az eddigi tudásunk szerint azoknál az emberszabásúaknál volt jelen, akik már végleg lejöttek a fáról, s kőszerszámokat használtak, mint például a neandervölgyiek.

A mostani kutatások azonban azt mutatják, hogy az eddig csupán Dél-Afrikában feltárt Australopithecus africanus egyedeinek - akik a tudomány eddig elfogadott álláspontja szerint nem készítettek szerszámot - hüvelykujjaiban és a tenyér csontjaiban emberszerű csontszerkezet volt. Mindezek azt mutatják, hogy képesek voltak kőeszközök készítésére, valamint használatukra.

Ezek az eredmények alátámasztják a korábbi régészeti bizonyítékokat az Australopithecusok eszközhasználatára nézve, s bizonyítékot nyújtottak arra, hogy korai őseinknek valóban emberi keze volt, amely jóval hamarabb kifejlődött, mint azt korábban gondoltuk.

"Ezek az új bizonyítékok jelentősen segítenek bennünket abban, hogy közelebb kerüljünk az emberfélék megértéséhez, s azt sugallják, hogy ezek a hominidák jóval közelebb álltak a modern emberhez, mint azt gondoltuk volna" - mondta Skinner. "Úgy néz ki, hogy a Homo nemzettség megjelenése nem járt együtt egy teljesen új viselkedésformával, csupán kihangsúlyozta az Australopithecusnál kialakult szokásokat, így a szerszámkészítést vagy a húsevést" - tette hozzá.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

13. Rendi törekvések Magyarországon, a magyar rendek és a Habsburg udvar konfliktusai a 17–18. században
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek

• A legenda szerint a tokaji aszút is a szegény fiatalokat gyámolító Lorántffy Zsuzsanna találta fel
• A hadiadó-emelés kompenzálásaként hozhatta létre a Szent István-rendet Mária Terézia
• Rákóczi nem kért a békefeltételekből, beleegyezése nélkül tették le a kurucok a fegyvert
• Birtokaik és családjuk jövője is odavesztett a Wesselényi-összeesküvés halálra ítéltjeinek
• Világhírű tudóst is Magyarországra csábított Lorántffy Zsuzsanna
• A lakosság elkeseredettségére alapozta felkelését Bocskai István
• Vitáik miatt nyílt háborúba kezdett öccsével Rudolf király
• Bocskai István Habsburg-ellenes felkelése olyan sikeres lett, hogy hajdúi már Bécset fenyegették
• Valóban vadászbaleset áldozata lett Zrínyi Miklós?