10 érdekesség az egyiptomi piramisokról
2014. november 20. 16:24
Korábban
1. Egyiptomban több mint 130 piramist tartanak nyilván. Az első, Dzsószer fáraó lépcsős temetkezési helye az i. e. 27. században épült meg. A legutolsó piramisépítő az i. e. 16. században élt I. Jahmesz volt.
2. Egy elmélet szerint a piramisok építésénél használt óriási kőtömbök mozgatása érdekében felvizezték az azokat szállító szán előtt a homokot, a legújabb teória szerint pedig farudak segítségével görgették a köveket.
3. A piramisokat fehér, csiszolt mészkővel fedték be. A kövek többsége az évezredek során leesett vagy elhordták az arabok, akik többek között mecsetépítéshez használták fel.
4. A piramisokat a közhiedelemmel ellentétben nem rabszolgák, hanem fizetett munkások építették.
![](https://ad.jumu.hu/www/images/dd4c71d7e065038ad3ed256b5c105d9a.jpg)
5. Kheopsz fáraó piramisa, a gízai nagy piramis épült a legkorábban az ókori világ hét csodája közül, mégis ez az egyetlen, amely mindmáig fennmaradt.
6. A 2,3 millió kőtömbből álló Kheopsz-piramis közel 6 millió tonnát nyom. Ha valóban 20 év alatt épült fel, a munkásoknak naponta 800 tonnányi kőtömböt kellett a megfelelő helyre helyezniük.
7. A Kheopsz-piramis legnagyobb, „Király kamrájában” található, 25-80 tonnás gránittömbjeit a több mint 800 km-re délre található Asszuánból szállították át.
8. Az eredetileg 146,5 méter magas Kheopsz-piramis több mint 3800 évig, a 160 méteres lincolni katedrális 1311-ben történő felavatásáig a legmagasabb építmény volt a Földön.
9. Mark Lehner egyiptológus számításai szerint átlagosan 14500, a csúcspont idején pedig mintegy 40 ezer munkás dolgozott a gízai nagy piramis megépítésén.
10. Egyes számítások szerint a gízai piramisok építésénél dolgozó munkások számára naponta 1800 kg húst, főként kecskét, bárányt és marhát dolgoztak fel.
Támogasd a
szerkesztőségét!
![2024. nyár: Hírhedt emberrablások](/ih0Ax/article_issue/.275x275/167.jpg)
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
![II. Népesség, település, életmód / 6. A trianoni békediktátum és következményei](/ih0Ax/label/.cut-640x400/797.jpg)
6. A trianoni békediktátum és következményei
II. Népesség, település, életmód
- Amikor megkondultak a harangok: 101 éves a trianoni békeszerződés
- A magyar-román diplomáciai kapcsolatok megszűnésével fenyegetett Ceaușescu falurombolási terve
- „Burgenlandért Sopron”– egy szavazás, amely megmásította a trianoni döntést
- Csak mélyítette a szakadékot győztesek és legyőzöttek között a kisantant létrejötte
- Hiábavaló volt a magyar delegáció minden érvelése a trianoni béke feltételeivel szemben
- Így került Erdély 100 éve a románokhoz
- Milyen szerepet játszott Tisza István az 1918-as „nagy összeomlásban”?
- Az orvos, a macskakő és az angol beteg – így írta át egy sikeres műtét a trianoni határokat
- Hat rövid életű állam Magyarországon, amelyet elsodortak a trianoni béke viharai
- „Azt a színházat, amelyik nem vállal kockázatot, megette a fene” – beszélgetés Meczner Jánossal 16:05
- Magyar nyelvű tárlatvezetéssel várja a látogatókat Mária Terézia kedvenc vidéki rezidenciája 15:30
- Sokkolta Kecskemét lakosságát az 1911-es földrengés 14:20
- André Kertész korábban nem látott fotóit is bemutatja a Magyar Nemzeti Múzeum 13:20
- Hatalmas összegért keltek el Napóleon pisztolyai 11:20
- Páváknak és hattyúknak is otthont adott a régi Városliget 10:40
- Szadizmusa miatt apja minden tisztségéből eltávolította Don Carlost 09:50
- Sokáig nem voltak egyértelműek a viharjelzések a Balaton környékén 08:20