Magyarokat csábítanának a hunok kínai fővárosához
2014. november 10. 15:58 MTI
A nemzeti örökség parkját hozzák létre a hunok északnyugat-kínai ősi fővárosa, Tungvancseng romjainál, hogy elősegítsék e kulturális örökség megőrzését és fellendítsék a térségbe irányuló turizmust - számoltak be a tartományi illetékesek a kínai médiának.
Korábban
Ez az a város, ahol a világon egyedül ma még megtalálhatók egy hun település, nevezetesen az 1600 éves város maradványai, amelyek között egykor a nomád életmódot folytató, Észak-Kínában, Ázsiában és Európában is "megfordult" harcos törzs tagjai éltek.
Mint Kuo Hszian-ceng, a Senhszi tartományi kulturális örökségvédelmi hivatal helyettes vezetője elmondta, egy földalatti múzeumot is építenek, amelynek a projekt többi elemével együtt az a célja, hogy bővítse a látogatók történelmi ismereteit és felhívja a figyelmüket a kultúra védelmére. A park várhatóan öt éven át épül majd szigorú szabványok szerint. A szakemberek szeretnék, ha idővel felkerülhetne a világörökség listájára.
A Tahszia hun királyság fővárosát Helian Popo (381-425) hun vezér építtette, csaknem húszezer négyzetkilométeres területen. A történészek szerint 431 körül a városban és környékén mintegy negyvenezer hun nomád és han pásztor élt. Feljegyzésekből arra lehet következtetni, hogy a nomád birodalom felbomlásával indult meg az északi (vagy fekete) hunok vándorlása. A déliek pedig lassan beolvadtak a környező népekbe.
A déli hunok tungvancsengi fővárosa a mai Csingpien megyében található, körülbelül 500 kilométerre a tartományi székvárostól, Hsziantól. A kínai szakemberek szerint a kínai történelemben itt volt a kínai kisebbségek valaha is épült egyik legnagyobb olyan városa, amely viszonylag épségben maradt. Az elsivatagosodás által veszélyeztetett, romos terület 1996 óta kormányzati szintű védettséget élvez.
A hunok, akiknek virágzó korszakát az i.e. előtti harmadik évszázadra teszik, az egyik legnagyobb nomád etnikai csoportot alkották Észak-Kínában. Rabszolgatartó rendszerüket az i.e. második század vége felé hozták létre.
Tavaly nyáron az 1600. évfordulóhoz kapcsolódó szakmai konferencián Tungvancsengben járt Obrusánszky Borbála történész, keletkutató. Akkor a szakértő, aki már többször megfordult a térségben, az MTI-nek azt nyilatkozta, a tartományi illetékesek kifejezték, szeretnék, ha a déli hunok kínai fővárosa - utalva a feltételezett rokonságra - a magyarok zarándokhelyévé válna.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
Egyiptom
- Sikertelenül harcolt a pánarab egységért Egyiptom elnöke, Gamál Abd en-Nászer
- Előnyei mellett számos hátránnyal járt az Asszuáni-gát megépítése
- Mi volt Nofertiti varázsának titka?
- Már gyerekként kivételes nyelvtehetség volt a hieroglif írás megfejtője, Jean-François Champollion
- Mumifikálási lázban égtek az ókori egyiptomiak
- Tutanhamon sírjának felfedezésével mindenkit lenyűgözött Howard Carter
- Kalandfilmbe illő módon fedezték fel Tutanhamon sírját
- Nagy-Britannia és Franciaország is elvesztette nagyhatalmi státuszát a szuezi válság után
- Még a nevét is el akarták törölni a vallásreformer fáraónak
- Másfél évszázad után tért vissza Kínához Hongkong szigete tegnap
- Egyházi személyek is elmélyedhettek a mágiában a középkor során tegnap
- tegnap
- Kiváló hatalomtechnikus volt, de a túlerővel nem bírt Harold Godwinson tegnap
- Kezdetben megrémítette a nagyközönséget Wilhelm Conrad Röntgen fantasztikus találmánya tegnap
- Közös kincsünk lehet a Hold tegnap
- 10 érdekesség a Vöröskeresztről tegnap
- Bűvös számot produkált a Nemzeti Múzeum elbűvölő kiállítása tegnap