A falusi múlt világába repít vissza a sárazsadányi kiállítás
2014. augusztus 28. 14:16
2014. július 15-én megnyitotta kapuit az érdeklődők előtt a Magyar Nemzeti Múzeum Rákóczi Múzeumának Néprajzi Kiállítóhelye Sárazsadányban. A kiállítás csodás környezetben nyújt élményt minden korosztálynak - a kicsiket a Penna Jankó játszótér és a Mesék Háza varázsolja el, míg a nagyobb gyermekeket és a felnőtteket az Emlékek, a Víz, a Tűz és a Föld Háza repíti a múlt értékes és érdekes világába.
A MNM Rákóczi Múzeuma gyűjtőterülete a Hernád folyótól a Tiszáig terjedő területet, Tokaj-Hegyalját, a Hegyközt, a Zempléni-hegységet és a Bodrogközt foglalja magába. Természetföldrajzilag, s a gazdálkodást tekintve hihetetlen gazdagságot, változatosságot hordoz ez a terület. A sokszínű mezőgazdaság tárgyi emlékei, éppúgy megtalálhatók a múzeum gyűjteményében, miként a háziipar, a kisipar termékei és eszközei. Ma, amikor a falvak életének, a mezőgazdasági termelés lehetőségeinek megújítását sokan kezdeményezik, nagyobb jelentőséget kap a múzeumi tárgyak és a lejegyzett gyűjtések által megőrzött tudáskincs.
A Sárospatakhoz közeli Sárazsadány Bodrog-parti település. Évszázadokon át a nép „kenyere” a halászat volt. Jellegzetes a Sára jeges halászata, vasas szákkal és varsával. A falu a hegység és a síkság találkozásánál található, szőlői Hegyalja szőlőtermő területéhez tartoznak. A Tokaj-hegyaljai borvidék a világ első zárt borvidéke. 2002-ben, mint kultúrtáj került fel az UNESCO világörökségi listájára. Három jellegzetes hegy, az abaújszántói, a sátoraljaújhelyi Sátor-hegy, valamint a tokaji Kopasz-hegy közötti háromszögben, 28 település alkotja.
A MNM Rákóczi Múzeuma Sárazsadányban létrejött egysége részben néprajzi kiállításoknak, részben ezen tárgyakhoz kapcsolódó múzeumpedagógiai - hagyományt és népi értékeket megőrző - programoknak ad helyet (mesék, emlékek, halászat, kerámiák, földművelés, szőttesek, népi bútorok témaköréből). A Bodrogköz a Tisza és a Bodrog folyók által határolt mocsaras, lápos terület. A lányok és asszonyok legfontosabb téli háziipari foglalatossága a fonás és a szövés volt. Az évszázados hagyományok szerint, a népi ízlésvilágnak megfelelő díszítőelemek felhasználásával készült szőttesek a Bodrogköz legszebb emlékei.
![](https://ad.jumu.hu/www/images/460e792abeb8e64d7cac3861fb344f11.jpg)
Az MNM Rákóczi Múzeuma több száz darabból álló keménycserép-tárgyait Telkibányán és Hollóházán készítették. Az első manufaktúrát Bretzenheim Ferdinánd alapította 1825-ben Telkibányán. Magyarországon itt gyártottak először porcelánt, az első termékeket REGÉCZ jelzéssel látták el. A kőedénygyár 1902-ben egyesült a kedvezőbb körülmények között lévő hollóházi gyárral, azonban pár év múlva leállt a termelés. Hollóházán 1831-ben, egy korábbi üveghuta helyén, a Károlyiak uradalmában indult meg a keménycserép készítése. A XIX. század végén az üzem újra fellendült. A hollóháza keménycserép-gyár termelésében 1939-ben következett be egy újabb fellendülés. 1972-ben készültek el az első fehér porcelántermékek. A telkibányai és hollóházi gyár termékei a falusi lakosság és a kispolgárság igényei szerint készültek.
Sárospatak és környéke legrégibb és legnevezetesebb ipara a fazekasság. Az 1840-es évektől a század végéig, a parasztkerámia korszak élte fénykorát. Készítményeik formáját és díszítését a vásárlók, a Bodrogköz, a Hegyköz és a Hegyalja parasztságának igénye és ízlése határozta meg, melyeket elsősorban a háztartásban használták, de díszítő szerepük is volt.
Az első üveghutát II. Rákóczi Ferenc alapította 1698-ban a regéci hegyekben, a mai Óhután. Amikor a környező erdőkből elfogyott az üvegolvasztáshoz, hamuzsírfőzéshez szükséges fa, a műhely tovább vándorolt, végül 1916-ig működött. A Károlyiak füzéri uradalmában legjelentősebb a hollóházi üveghuta volt, amelyben 1742-től 1830-ig főleg ablaküveget állítottak elő. Az ólomkarikás ablakokhoz szükséges „tányérokon” kívül kezdettől fogva nagy mennyiségű borospalackot állítottak elő, ebben tárolták a híres tokaji aszút. A szál- és fonáldíszek mellett „buborékos" és „rücskös" díszítéssel készültek az üvegtermékek.
A falu megélhetésének alapját jelentette egykor az önellátó jellegű élelemtermelés. Ennek egyik legfontosabb alapformája a szántóföldi földművelés és az állattartáshoz kapcsolódó szénamunka volt. Sárazsadányt rendkívüli gyümölcsgazdagság jellemezte. A gyümölcsöt frissen is ették, vagy ha sok volt, piacra vitték. Elterjedt volt a gyümölcs ősi feldolgozási módja, az aszalás. Az egészséges gyümölcs a szilvalekvárba, a rossz a pálinkába ment. A kertekhez hozzátartoztak a méhesek is.
Dégh Linda 1940-es évekbeli gyűjtése alapján készült bábjáték, s a Penna Jankó játszótér a mesék világának aranyos ködén át egy különleges világba röpíti a gyerekeket. A falu esti csöndjében egykor életre keltek a mesék. Üljünk le mi is! Hallgassuk meg a Mesék Háza, az Emlékek Háza, a Vizek Háza, a Tűz Háza és a Föld Háza igaz történeteit. Talán még a mesebeli király selyemrétjére is eljutunk...
Támogasd a
szerkesztőségét!
![2024. nyár: Hírhedt emberrablások](/ih0Ax/article_issue/.275x275/167.jpg)
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
![](https://ad.jumu.hu/www/images/0677224c43895ae0020fa26b22f28f35.jpg)
![I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra, pénzügyi és gazdasági ismeretek / 2. Hunyadi Mátyás uralkodása](/ih0Ax/label/.cut-640x400/793.jpg)
2. Hunyadi Mátyás uralkodása
I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra, pénzügyi és gazdasági ismeretek
- Szinte teljesen ködbe burkolózik Szilágyi Erzsébet élete
- Bár kevés biztosat tudunk róla, rendkívül fontos szerepet játszott a magyar történelemben Szilágyi Erzsébet
- Magyarország történetéről szóló, elveszettnek hitt 16. századi kéziratot vizsgálnak a BTK kutatói
- A befolyásolható ifjú király előbb esküt tett Hunyadi Lászlónak, majd kivégeztette
- Sohasem vesztett csatát Mátyás legendás hadvezére, Kinizsi Pál
- Fényes győzelmet arattak Kinizsiék Kenyérmezőnél a portyázó törökök felett
- A kiéheztetés lassú, de biztos fegyverével kényszerítette térdre Ausztriát Mátyás király
- A skót klánalapító, a skizofrén és a püspök – öt királyi fattyú a magyar történelemből
- Akire a bakó negyedszer is lesújtott
- Erdélyt gyalog, Kínát egy dzsunkán szelte át Cholnoky Jenő földrajztudós 18:06
- Hermész szobrát találták meg a bulgáriai Heraclea Sinticában 17:20
- Három expedíciót is szentelt a magyarok őstörténetének felkutatására Zichy Jenő 16:05
- Új fejezetet nyitott a tudomány történetében az első klónozott bárány születése 15:05
- Filmvászonra kerül Móricz Zsigmond Úri muri című regénye 14:20
- Legendás magyar versenylovasra emlékeztek a Fiumei úti Sírkertben 13:20
- Szász Endre és Kondor Béla alkotásaival emlékeznek a holokauszt áldozataira Szombathelyen 11:20
- Megújul a Szent István-bazilika 120 éves orgonája 11:05