A bizánciak bontották le Róma kikötőjét
2013. november 14. 08:40
A Southamptoni Egyetem kutatói azt állítják, sikerült megfejteniük, hogyan tűnhetett el szinte egy pillanat alatt az ókori Róma legendás kikötője, a portusi.
Korábban
A római Fiumicino repülőtér közelében, a tengertől 3 kilométernyire található mesterséges kikötővárost, Portust az i.sz. 1. században építették, amikor Ostia, az ókori Róma eredeti kikötője már nem bírta a hirtelen megnövekedett teherforgalmat. A gályák főleg alapvető élelmezési cikkeket, gabonát, bort, olajat, olajbogyót hoztak, valamint garumot, a sós tengeri vízben fermentált halból készült mártást, de szállítottak egzotikus gyümölcsöket és fűszereket is.
A rómaiak növekvő gazdagságával párhuzamosan Portusba áramolni kezdtek a tehetősek által vágyott luxuscikkek, így a selyem és a kozmetikumok, valamint kenőcsök és illatszerek. Egyiptomból és Indiából lenvászon és gyapjúszövet érkezett, a görögországi templomokból pedig márvány- és bronzszobrok, illetve arany, ezüst és drágakövek.
Portus kikötőjébe – amelyet palotái és raktárjai tettek híressé, s amely egyszerre 350 hajót tudott befogadni – szállították a császári paloták külső burkolására szánt márványon kívül az ólom- és bronzöntvényeket is, illetve voltak olyan gályák is, amelyek egzotikus állatokat, valamint rabszolgákat hoztak a birodalom távolibb pontjairól.
Bár Rómát nem egy nap alatt építették, Portus szinte egy pillanat alatt megsemmisült. A Southamptoni Egyetem szerint a kikötő nem tűzvészben pusztult el, hanem az osztrogótok ellen harcoló bizánci császárok rombolták le szisztematikusan Róma visszafoglalásakor.
„Bizánc a 6. században úgy érzékelte, hogy a kikötő fenyegetést jelent számára, mivel elfoglalhatják a gótok, így úgy döntöttek, lerombolják” – mondta el Simon Keay ásatásvezető. Az egykoron háromemeletes kikötőt ily módon „szétlapították”, 15 méter magas falait pedig ledöntötték – derült ki az ásatások folyamán.
Keay szerint Portus fontosságát a 60 termes, négy és fél hektáron elterülő császári palota is jelzi. A palota előtt hosszú, pazar oszlopsor húzódott, az udvar medencéjét pedig egy ciszterna táplálta vízzel. „A palota a kikötő fontosságát mutatta, s biztosította Róma ellátását” – fogalmazott Keay.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
16. A modern demokráciák 17–18. századi gyökerei
IV. Politikai berendezkedések a modern korban
- A lámpásokból kifogyó olaj mentette meg Whitehaven kikötőjét a „rebellis” amerikaiaktól
- Hogyan kerültek franciák vagy éppen magyarok az amerikai függetlenségi háború csatatereire?
- Bibliáját és sakk-készletét vitte magával a vesztőhelyre I. Károly angol király
- Nem tartotta tiszteletben az angol alkotmányosság alapját Földnélküli János
- 10 tény az amerikai függetlenségi háborúról
- 10 arcpirító adónem a brit történelemből – a gyufaadótól a tudásadóig
- Mániákusan igyekezett kijavítani műveltségbeli hiányosságait az első amerikai elnök
- Az egyetlen nő, aki aláírta az Egyesült Államok Függetlenségi Nyilatkozatát
- Ilyenek voltak Amerika pajzán alapító atyái
- 10 érdekesség a Vöröskeresztről 10:09
- Kortárs ékszerekkel bővült a tél legsikeresebb tárlata a Magyar Nemzeti Múzeumban 10:05
- Filmjeiben a visszafogott előkelőséget testesítette meg Audrey Hepburn 08:20
- Visszautasította a bárói címet a gőzgép forradalmasítója, James Watt tegnap
- Illegális másolás miatt indították el az első számítógépes vírust tegnap
- Udvari intrikák és leszámolások vezettek a Perzsa Birodalom hanyatlásához tegnap
- Medici Katalin megelőző csapásként lemészároltatta a hugenottákat tegnap
- Golda Meir békében és háborúban tegnap