Megtalálták Aquincum elveszett városfalát
2013. augusztus 2. 14:49
Több mint százhúsz év kutatás után most nyáron sikerült végre megtalálni Aquincum római kori polgárvárosának keleti falát. A Budapest-Esztergom vasútvonal átépítése során gazdag leletanyag: pénzérmék, kerámiaedények és az erdők istenének apró szobra is előkerült.
Korábban
Nagy várakozás előzte meg az idén tavasszal megindult régészeti munkálatokat az esztergomi vasút felújítási munkálatai kapcsán, hiszen a vasút kelet-nyugati irányban a római kori városon és közvetlen környezetén halad keresztül. A régészetileg védett területen a BTM Aquincumi Múzeumának csapata követi nyomon a földmunkákat és végzi el a szükséges feltárásokat Láng Orsolya és Lassányi Gábor ásatásvezető régész irányításával. A feltárások gyors és gördülékeny kivitelezését segíti a múzeum a beruházó Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztési Zrt. (NIF) és a kivitelező A – Híd konzorciummal kialakított jó munkakapcsolata.
A jelenlegi munkálatok során eddig elsősorban a várostól nyugatra, a római kori villaövezet területén volt néhány kisebb beavatkozás. Itt római és középkori leleteket gyűjtöttek a múzeum munkatársai. A kutatások eddigi legfontosabb állomása a római kori város keleti szélén most készülő vasúti hidak pilléralapjainak feltárása volt.
Ásatás a vasúti töltés alatt
Itt az egyik pillér alapozási gödrében - már a város határán kívül - egy kút és egy nagyméretű szemétgödör került elő, az utóbbiból hatalmas mennyiségű, 2000 éves városi szemét: konyhai és asztalai edények, ételmaradékok (állatcsontok), érmek, táblás játékok zsetonjai és a közeli fazekasműhely hulladékai (rontott edények töredékei) kerültek elő. A leletek között több, mint 1800 éves, a mai Francia – és Németország területén készült díszedények (terra sigillata) és Hadrianus császár bronz érméje is megtalálható.
![](https://ad.jumu.hu/www/images/460e792abeb8e64d7cac3861fb344f11.jpg)
A nyugatabbi - már a római városon belül - kiásott pillér helyén sikerült pontosan azonosítani a település keleti szélét: előkerült a határt jelző, nagyméretű vizesárok, az egykori városfal már az ókorban lebontott maradványa, illetve egy, a város határával párhuzamosan futó kövezett út is. A vizesárokból ruhakapcsoló tűk (fibulák), pénzérmék és edények darabjai származnak, amelyek szerint az árkot az i. sz. 2. század első felében áshatták ki a rómaiak.
Római kori ruhakapcsoló tűk, pénzek és egy csont játékkorong
A most előkerült maradványoknak azért van különösen nagy jelentőségük, mert míg a négy oldalról fallal körül vett város másik három oldala már ismert volt, a kutatók idestova 120 éve keresték a település ezen keleti határát – mindeddig eredménytelenül. Néhány évvel korábban ugyan már sikerült azonosítani a városfal előtti egyik árok részletét, a keleti fal most volt megfigyelhető először.
A felsorolt igen gazdag leletanyagban fellelhető egy apró, Silvanust, a kertek, birtokok és erdők védőistenét ábrázoló ólom szobrocskája. Hasonló tárgyakat általában az isteneknek szánt ajándékként helyzeték el szentélyekben. A város ezen északkeleti sarkában az aquincumi ásatások 120 évvel ezelőtti megindulása óta gyakorlatilag nem volt mód módszeres feltárásra, így az előkerült emlékek nagy jelentőséggel bírnak.
Silvanus isten apró ólom szobrocskája
A feltárások és megfigyelések a vasútépítéshez kapcsolódó földmunkák idején még folytatódnak, de az már most egyértelműen látszik, hogy a vasútvonal több mint 100 évvel ezelőtti megépítése során a régészeti emlékek jelentős része épen maradt a töltés és sínek alatt. A mostani felújításhoz kapcsolódó régészeti munkák egyedülálló - és az adott területen feltehetően hosszú időre az utolsó - lehetőséget nyújtanak Aquincum titkainak feltárásához.
Támogasd a
szerkesztőségét!
![2024. nyár: Hírhedt emberrablások](/ih0Ax/article_issue/.275x275/167.jpg)
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
![II. Népesség, település, életmód / 7. Életmód és mindennapok a Kádár-korszakban](/ih0Ax/label/.cut-640x400/798.jpg)
7. Életmód és mindennapok a Kádár-korszakban
II. Népesség, település, életmód
- A magyar-román diplomáciai kapcsolatok megszűnésével fenyegetett Ceaușescu falurombolási terve
- Lelkiismereti és erkölcsi kérdésnek tekintette az amerikai elnök a Szent Korona visszaszolgáltatását
- Mit keresett Fidel Castro 1972-ben Budapesten?
- A Népliget és a Margitsziget is szóba került, mint az Úttörővasút lehetséges helyszíne
- Ilyen az, ha csináljuk a fesztivált – koncertfotók a ‘80-as évekből
- Ledobni a vörös nyakkendőt – ilyenek voltak a szocialista úttörőtáborok
- Kilincs a túloldalon
- Az én 89-em
- Benzininjekció, néma talpak és Mengele – ártatlan volt-e Tóth Ilona?
- Erdélyt gyalog, Kínát egy dzsunkán szelte át Cholnoky Jenő földrajztudós 18:06
- Hermész szobrát találták meg a bulgáriai Heraclea Sinticában 17:20
- Három expedíciót is szentelt a magyarok őstörténetének felkutatására Zichy Jenő 16:05
- Új fejezetet nyitott a tudomány történetében az első klónozott bárány születése 15:05
- Filmvászonra kerül Móricz Zsigmond Úri muri című regénye 14:20
- Legendás magyar versenylovasra emlékeztek a Fiumei úti Sírkertben 13:20
- Szász Endre és Kondor Béla alkotásaival emlékeznek a holokauszt áldozataira Szombathelyen 11:20
- Megújul a Szent István-bazilika 120 éves orgonája 11:05