A fekete ápoló és a német katona világháborús románca
2013. május 22. 13:20
Ha az amerikai kormány nem úgy bánik a fekete nőkkel a második világháborúban, a színesbőrű ápoló és a német fogoly talán soha nem találkozik és soha nem esküdnek örök hűséget egymásnak. Szokatlan kapcsolatukra a faji kérdés szinte egész életükben rányomta a bélyegét.
Korábban
Az afro-amerikai Elinor Elizabeth Powell ápolóként szolgált az Egyesült Államok hadseregében, társa, Frederick Albert német hadifogoly volt. 1944-ben, Arizona államában keresztezték útjaik egymást, abban az időben, amikor az amerikai hadsereg minden erejével azon dolgozott, hogy akadályozza a fekete ápolónők felvételét, így csak kevés színesbőrű hölgynek „adatott” meg, hogy az egyik legkevésbé vonzó munkát végezhesse a hadsereg kötelékében.
Powell 1921-ben született a massachusettsi Miltonban, s miután elvégezte a Fort Huachuca-i kiképzést, néhány fekete ápolónő társaságában az arizonai Florence-be, az ottani hadifogolytáborba küldték. Itt, a tisztek kantinjában találkozott a konyhában szakácsként dolgozó Alberttal.
Frederick Albert 1925-ben, a németországi Oppelnben látta meg a világot. Az ejtőernyősökhöz kérte felvételét, hogy ezzel is imponáljon első világháborús veterán apjának. Olaszországban esett hadifogságba, majd társaival a tengerentúlra került, ahol az amerikai férfiak besorozása miatt fellépő akut munkaerőhiány következtében fontos szerep hárult rá, a genfi konvenció ugyanis lehetővé tette a hadifoglyok munkaerejének felhasználását.
Az arizonai táborban dolgozó Albert pompás ételekkel próbálta lenyűgözni Powellt, hamar szárba szökkent szerelmük azonban sokak szemét csípte; az amerikai katonák egy csoportja alaposan helybenhagyta az ápolót házasodási célból körülrajongó német foglyot.
A többi táborhoz hasonlóan Camp Florence-ben is megalázó körülmények vártak a színesbőrű ápolónőkre. Fiuk, a 66 éves Stephen Albert visszaemlékezése szerint anyjuk egy „szegregált” helyen étkezett és nem voltak hajlandóak kiszolgálni őt. A háború – amelynek végén összesen ötszáz színesbőrű ápolónő szolgált az amerikai hadseregben – azonban már a végéhez közeledett, ami a hazatérő Albertnak is elhozta a hőn áhított szabadságot.
Bár a szegregációt az amerikai hadsereg hivatalosan is felszámolta a második világháború után, a faji kérdés többször árnyékot vetett az Albert-család életére. Elinor és Frederick szerelmének gyümölcse, Stephen, 1946 decemberében született meg, s miután a férfinak sikerült visszatérnie az Egyesült Államokba, 1947. június 26-án Manhattanben elvette szíve választottját.
Elinor és Frederick házasságának első tíz éve a család anyagi hátterének megteremtéséről szólt. A kétéves göttingeni kitérő után második fiuk, Chris érkezésével négyfősre bővült család visszatért a tengerentúlra és a pennsylvaniai Mortonban találtak menedéket. Egy faji jellegű ügy miatt – Stephent bőrszíne miatt nem vették fel a helyi iskolába – a családnak azonban ismét költöznie kellett, ezúttal a norwalki (Connecticut) Village Creekbe. Itt érte utol a halál Albertet 2001-ben, akit négy évvel később felesége követett.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
16. A modern demokráciák 17–18. századi gyökerei
IV. Politikai berendezkedések a modern korban
- A lámpásokból kifogyó olaj mentette meg Whitehaven kikötőjét a „rebellis” amerikaiaktól
- Hogyan kerültek franciák vagy éppen magyarok az amerikai függetlenségi háború csatatereire?
- Bibliáját és sakk-készletét vitte magával a vesztőhelyre I. Károly angol király
- Nem tartotta tiszteletben az angol alkotmányosság alapját Földnélküli János
- 10 tény az amerikai függetlenségi háborúról
- 10 arcpirító adónem a brit történelemből – a gyufaadótól a tudásadóig
- Mániákusan igyekezett kijavítani műveltségbeli hiányosságait az első amerikai elnök
- Az egyetlen nő, aki aláírta az Egyesült Államok Függetlenségi Nyilatkozatát
- Ilyenek voltak Amerika pajzán alapító atyái
- Családja történetét írta meg egyik leghíresebb regényében Szabó Magda 19:05
- Zenei forradalmat jelentett a Beatles első kislemeze 15:05
- Kávéházakban is szobrot állítottak Václav Havelnek, Csehország drámaíró elnökének 12:20
- Bejárta az egész világot Xántus János, hogy tudásából hazája gazdagodjon 10:35
- Számos protestáns ország tiltakozott XIII. Gergely pápa naptárreformja ellen tegnap
- A Szputnyik–1 fellövésével a Szovjetunió sikeresen teljesítette az űrverseny első futamát tegnap
- Búcsúztató bulit rendeztek Janis Joplin megmaradt vagyonából az énekesnő barátai tegnap
- Csaknem hidrogénbombát adott Sztálin kezébe Vitalij Ginzburg tegnap