Visszavonta Japán háborús múltjáról szóló kijelentéseit a kormányfő
2013. május 15. 15:34 MTI
A japán kabinet teljes mértékben felsorakozik a Kína és Korea lerohanásáért bocsánatot kérő 1995-ös nyilatkozat mögött, és mély megbánást tanúsít a két országnak okozott károk és szenvedés miatt - szögezte le szerdán a japán miniszterelnök. Megfigyelők szerint ez a nacionalistának tartott Abe Sindzó korábbi félreérthető és nemzetközi bírálatokat szülő nyilatkozataitól való visszakozásnak tekinthető, amellyel Peking és Szöul megbékítésére törekszik.
Korábban
Abe Sindzó egy parlamenti bizottság előtt közölte: soha nem tagadta, hogy Japán lerohanta Kínát és a Koreai-félszigetet, a történelmi kérdések megítélése pedig nem a politikusok, hanem a történészek feladata.
A miniszterelnök egyúttal elhatárolódott Hasimoto Tóru oszakai polgármester hétfői nyilatkozatától is. A harmadik legnagyobb parlamenti frakcióval rendelkező Japán Restaurációs Párt társelnöki tisztségét is betöltő Hasimoto azt mondta: a katonák fegyelmének fenntartása érdekében szükség volt arra, hogy a japán hadsereg prostitúcióra kényszerítse a koreai és kínai nők ezreit a II. világháború előtt és alatt.
Abe korábban azt hangoztatta, hogy az agressziónak nincs a tudományos élet és a nemzetközi közösség által egységesen elfogadott definíciója; az államközi ügyek máshogy festenek, attól függően, melyik oldalról nézzük őket. Emellett a bocsánatkérő nyilatkozat felülvizsgálatát is kilátásba helyezte, ami Kína és Korea mellett az Egyesült Államok részéről is bírálatokat szült.
Az 1995-ben Murajama Tomiicsi akkori kormányfő által kiadott nyilatkozatban Tokió a II. világháború lezárásának 50. évfordulója alkalmából bocsánatot kért a háború során általa lerohant és megszállt ázsiai országoktól, és mély megbánását fejezte ki az okozott károk és szenvedés miatt.
A nyilatkozattal kapcsolatos huzavona mellett Tokió azzal haragította magára szomszédjait, hogy a kormány három tagja és a parlament 168 képviselője április folyamán meglátogatta a Jaszukuni-szentélyt, amely Peking és Szöul szerint a japán militarizmus szimbóluma. A kapcsolatokat az is bonyolítja, hogy Japán mindkét országgal területi vitában áll a Kelet-kínai-tenger bizonyos szigeteinek hovatartozása miatt.
Visszakozása ellenére Abe szerdán ismét külföldi bírálatok célkeresztjébe került: több dél-koreai napilap címoldalán tiltakozott amiatt, hogy a japán kormányfő egy, a 731-es számot viselő harci repülőgép pilótafülkéjében fényképeztette magát. A lapok szerint a fotók a japán gyarmattartói múlttal kapcsolatos sebeket téptek fel, mivel világháború alatt a császári hadsereg 731-es egysége orvosi kísérleteket hajtott végre kínai, koreai és szovjet hadifoglyokon.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
2. világháború
- Napkirálynak nevezték A kis herceg íróját, Antoine de Saint-Exupéry-t
- Még mindig vitatott kérdés, hogy ki a felelős a kassai bombázásért
- Gyermekkatonákat is harcra fogtak Okinava japán védői
- A szimbólumokra is nagy gondot fordítottak a Barbarossa hadművelet megtervezői
- Kegyvesztése után az amerikaiaknál lelt menedékre Hitler közeli barátja
- Teljesen belerokkant a japán flotta a filippínó-tengeri csatába
- Ötmillió dollárt költött fogadásokra a múlt század népszerű filmkomikusa, Walter Matthau tegnap
- Mágiát is tanulhattak a diákok a középkori egyetemeken tegnap
- Fenevadaknak titulálták az addig jámbornak vélt cápákat a jersey-i támadás után tegnap
- Szinte minden sportágból érkeztek a sikeres magyar katonaolimpikonok tegnap
- Gettysburgnél szertefoszlott Lee tábornok verhetetlenségének mítosza tegnap
- Szatmári néptánccal és népzenével készül a 18. PanyolaFeszt tegnap
- A Rubik-kocka lesz a fényfestő verseny témája a Zsolnay Fényfesztiválon tegnap
- Népszerűségének is köze volt Diana hercegné halálához tegnap