A városi kerékpározás kultúrtörténete

„Egy év óta beszélnek és írnak e gépről, amely arra van hivatva, hogy szegény ember is versenyezhessen a lovagokkal. Igen egyszerű az egész; a két láb hajtja, a kezek kormányozzák. […] Fölülök rá, csak hozzanak Pestre is, s én is lovagolok a városerdőben, nem csupán a méltóságos urak. Gyerekjátékformának látszik, pedig fontos találmány lehet.” — ezt már 1868-ban írta a Vasárnapi Ujság című képes hetilap. Ebben az időben jelentek meg ugyanis az első pedállal hajtott velocipédek Pest-Budán — nem kis feltűnést keltve az addig lovakhoz és omnibuszokhoz szokott városlakók körében.

Az új közlekedési és sporteszköz gyors terjedését jelzi, hogy 1869-ben az újságokban már olvasható volt a Kertész és Eisert cég hirdetése, amelyben velocipédeket kínáltak megvételre. A komoly technikai tudást igénylő eszköz megjelenését követően egyre-másra alakultak a kerékpáriskolák — például a József körúti Attila Kerékpáriskola —, ahol a budapesti urak és hölgyek megtanulhatták a „vasparipa” kezelését.

1881-ben megalakult a Budapesti Vasparipa Egyesület Előre, majd az 1890-es években sorra jöttek létre a kerékpárt, mint a polgári időtöltés eszközét népszerűsítő egyletek, mint például az 1893-ban alakult Budai Kerékpár-Egylet, az 1896-os alapítású Condor Kerékpár-Egylet vagy az 1898-ban létrehozott Edison Kerékpár-Egyesület. 1897. június 13-án a Budapesten működő kerékpáros egyletek közös virágkorzót rendeztek az Andrássy úton és a Városligetben, amely látványosságot azután később is többször megrendeztek.

A kerékpáros versenysport popularitását jelzi, hogy 1896-ban adták át a Millenniumi sporteseményeknek helyt adó Millenáris pályát a Csömöri úton, amely Európa egyik legrégibb, ma is álló kerékpáros versenypályája. Itt rendezték meg azután 1928-ban a kerékpáros világbajnokságot.

A kerekezés rohamos ütemű terjedését ugyanakkor az is mutatja, hogy 1898-ban előbb öt, majd 1909-től tíz koronás kerékpáradót vetett ki a főváros. A befizetés ellenében a tulajdonos évente más-más színű számtáblácskát kapott, amelyet a kerékpáron kellett elhelyeznie. Az adónak köszönhetően a következő évtizedben a kerékpáros sportok szinte kegyelemdöfést kaptak, több egyesületnek meg kellett szüntetnie kerékpáros szakosztályát. Felismerve a helyzet tarthatatlanságát, 1911-ben a fővárosi közgyűlés megszüntette a kerékpáradót, ami magával hozta a kerékpározás újabb fellendülését.

PERÉNYI ROLAND TELJES CIKKE A MÚLT-KOR MAGAZIN TAVASZI SZÁMÁBAN

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

5. Magyarország gazdasága a 20. században
I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra, pénzügyi és gazdasági ismeretek

• 1946 nyarára olyan értéktelenné vált a pengő, hogy az utcán hajították el a bankjegyeket
• 1956 miatt is késett a Borsodi Vegyi Kombinát elindulása
• Volt, aki féltette a túl sok szabadidőtől a népet a szabad szombatok bevezetésekor
• A rendszerváltoztatás belülről
• A haderő mellett a gazdaság fejlesztését is megcélozta a győri program
• Naponta nőttek tizenötszörösükre az árak a hiperinfláció idején
• Különösen kegyetlen körülmények között dolgoztatták a Hortobágyra kitelepítetteket
• Miért sikerült a lengyeleknek az, ami a magyaroknak nem?
• Nyolc áldozatot követelt a Kádár-korszak sikervállalatának építése