10 tény a francia idegenlégióról

1. Az idegenlégiót Lajos Fülöp francia király rendeletével 1831-ben alapították a Franciaországban tartózkodó külföldi önkéntesek számára, mivel a júliusi forradalom után külföldieket tilos volt a francia hadseregbe besorozni.

2. Mivel a tisztek kivételével a franciák hivatalosan nem lehettek tagjai, általában svájcinak vagy belgának vallották magukat felvételkor.

3. Kezdetben a németek légión belüli aránya 58 százalék volt, főként ezért is lett megtiltva a francia földön való bevetésük.

4. Legendás hírnevét 1863-ban Mexikóban a camerone-i csatában szerezte, amikor 1. zászlóaljának 3. százada több ezer mexikói ellenében az utolsó három katonáig küzdött, akik végül feltűzött szuronyokkal kirontottak a már lángoló menedékükből.

5. A csapatszelleméről messze földön híres idegenlégó központja a civilek és a legionáriusok között kialakult temérdek konfliktus miatt 1962-ig Algériában volt.

6. 1831 óta, több mint 35 ezer légiós esett el a harcmezőn.

7. A kétharmad részben osztrákokból és németekből álló légió vezetése az első világégés idején úgy döntött, katonáinak zömét Afrikában hagyja.

8. A lelki megterhelés miatt 2006-ban csupán a jelentkezők 13%-a bizonyult alkalmasnak.

9. Bár eleinte valóban bűnözők, bajkeverők és kétes alakok melegágyának számított a légió, manapság már szigorú feltételekhez kötik a felvételt. Ha kiderül az illetőről, hogy büntetett előéletű vagy házas, akkor általában azonnal megszakítják a felvételi eljárást.

10. 1831 és 1961 között 600 ezer légiós szolgálta Franciaországot.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

21. A világvallások és összehasonlításuk
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák

• Miért nem ettek a japánok 1200 éven át húst?
• Miként gondolkodtak isteneikről a vikingek?
• Nem a vallási ellentétek okozták VIII. Henrik szakítását Rómával
• Hol van Keresztelő Szent János feje?
• A társadalmi homogenizáció véres eszköze – így született az inkvizíció
• Az iszlám születése – ki volt Mohamed próféta?
• Kincsekért, foglyokért, dicsőségért vagy vallásuk védelmében támadtak a vikingek Európára?
• „Az elképzelhető legarrogánsabb és leggonoszabb emberek”: kik voltak a török elit keresztényből lett muszlimai?
• Öngyilkosság vagy megvilágosodás – így mumifikálták önmagukat a buddhista szerzetesek