200 év után végre a nők is viselhetnek nadrágot Párizsban

A nadrágregulának természetesen már jó ideje nem szereztek érvényt a rendőrök, bár jogosan tehették volna, a törvény ugyanis egészen idén január 31-ig érvényben volt. Felmerült persze már korábban is hatálytalanítása, ám a törvényhozás általában azzal hárította el az ügyet, hogy fontosabb dolgai is vannak, mint egy amúgy sem betartott és betartatott törvény érvénytelenítése.

A párizsi asszonyok a 19. század csaknem egészében nem hordhattak nadrágot. Először 1892-ben, majd 1909-ben enyhítettek a szigoron, kimondva, hogy egy nő akkor viselhet nadrágot, ha "lovat vezet kantárszáron vagy biciklit tol". A törvényt végül Najat Vallaud-Belkacem, Franciaország nőügyi minisztere vonta vissza január 31-i hatállyal - adta hírül a The Daily Telegraph című brit lap.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

21. A világvallások és összehasonlításuk
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák

• Miért nem ettek a japánok 1200 éven át húst?
• Miként gondolkodtak isteneikről a vikingek?
• Nem a vallási ellentétek okozták VIII. Henrik szakítását Rómával
• Hol van Keresztelő Szent János feje?
• A társadalmi homogenizáció véres eszköze – így született az inkvizíció
• Az iszlám születése – ki volt Mohamed próféta?
• Kincsekért, foglyokért, dicsőségért vagy vallásuk védelmében támadtak a vikingek Európára?
• „Az elképzelhető legarrogánsabb és leggonoszabb emberek”: kik voltak a török elit keresztényből lett muszlimai?
• Öngyilkosság vagy megvilágosodás – így mumifikálták önmagukat a buddhista szerzetesek