Komplex gondolkodás rejlik az ősember íjhasználata mögött

Az íjat és a nyílvesszőket a kutatói társadalom régóta a prehisztorikus kultúrák meghatározó fokmérőjének tekinti. Az említett eszközök már 64 ezer év óta használatban vannak, első bizonyítékai pedig Dél-Afrikából származnak. Egészen a közelmúltig az emberi kognitív képességre gyakorolt hatásuk nem igen volt tisztázott. Azonban most néhány kutató arra vállalkozott, hogy feltérképezzék az íj és a nyílvessző fogalmi alapjait. A kutatásokat a Heidelberg Egyetem ROCEEH projektje, a Tübingeni Egyetem és a Johannesburgi Egyetem támogatta.

Régészeti leleteket és néprajzi párhuzamokat használva a kutatók rekonstruálni próbálták az íj és a nyílvessző feltalálásához vezető lépéseket. Ezek az eszközök különállóak, ugyanakkor egymástól kölcsönösen függenek. Az íj a vezérlő elem, míg a nyilak rugalmasan használandóak.

Eleink körülbelül 2,5 millió évvel ezelőtt kezdték el az eszközeiket arra használni, hogy segítségükkel további eszközöket gyártsanak. Majd ezt követte az a lépcsőfok, amikor a szerszámaikat különböző anyagok egyszerre való felhasználásával készítették el, gondolhatunk itt például a lándzsára (200-300 ezer évvel ezelőttről). Ezek a kiegészítő eszközök lehetővé tették az őskoriak számára reakcióik rugalmasságának és hatékonyságuk bővítését.

Több alapvető és egymást kiegészítő eszközt ismerünk, ilyenek a tű és a cérna, a horgászbot és a zsinór vagy a kalapács és a véső. Az íj és a nyíl pedig ezek között egy különösen összetett példa. Az elkészítési technika rekonstrukciója kimutatta, hogy nem kevesebb, mint tíz eszköz szükséges az előállításukhoz. Összesen 22 alapanyagból állnak, továbbá meg kell még említeni a három „félkész” terméket, például a kötő- és ragasztó anyagokat. Mindezt öt gyártási fázisban végezték őseink. A kutatók tehát kimutatták a homo sapiens korai története eszközhasználatának igen magas komplexitását és fejlettségét.

A projektben dolgozó régészek, antropológusok, paleobiológusok, geográfusok további célja, hogy ráleljenek az ősemberek afrikai és eurázsiai mozgásainak magyarázatára. A projekt a három millió és a 20 ezer évvel ezelőtti korszak közötti évekre korlátozódott.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

12. A középkor és a kora újkor kultúrája
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek

• Nem volt elragadtatva a ferences szerzetes, aki a tatárjárás után a mongolok fővárosába látogatott
• A felnőttek több mint tizede szenvedhetett rákos megbetegedésben a középkori Angliában
• A középkorban sem volt mindig stigma „bűnben élni”
• „Legnagyobb ellensége” fejezte be a Szent Péter bazilika tervezőjének életművét
• Valóban annyira mocskosak voltak a középkori emberek?
• Habár meggazdagodott műveiből, munka közben csak kenyeret és vizet fogyasztott Michelangelo
• Miért hordtak röhejesen hosszú orrú cipőket a középkorban?
• Donatello híres Dávid-szobrát eredetileg a firenzei dómba szánták
• 10 tény a Mona Lisáról