Szex a kőkorszakban

A dél-szibériai Altaj hegység egyik eldugott, isten háta mögötti barlangjában egy kutatócsoport a közelmúltban apró csontdarabra bukkant. Mivel a lelet az első vizsgálatok alapján emberi eredetű volt, Dr. Svante Pääbo, a lipcsei Max Planck Evolúciós Antropológiai Intézet svéd evolúciógenetikusa azonnal a helyszínre utazott – akkor még meg volt győződve róla, hogy az apró, nagyjából egycentiméteres ujjcsont-darabka csupán egy lesz a számtalan „mérsékelten érdekes” ősember-lelet közül, mely ebben a régióban évről évre előkerül.

Később azonban kiderült, hogy Dr. Pääbo nem feleslegesen tette meg az Ázsia szívébe vezető több ezer kilométeres utat – a Max Planck Intézet laboratóriumában elvégzett DNS-teszt ugyanis a tudósok legnagyobb megdöbbenésére kimutatta, hogy a több mint harmincezer éves ujjcsont-darabka gazdája se nem a modern, se nem a neandervölgyi emberek közé, hanem egy addig ismeretlen emberi alfajhoz tartozik. Az „új” ősembert a tudósok – az őt rejtő barlang angolosan átírt nevéről – denisovai embernek keresztelték el, s megtalálását a neandervölgyi ember 1856-os felfedezése óta a paleoantropológia egyik legfontosabb eredményeként tartják számon.

A lelet érdekességét és tudományos jelentősségét tovább fokozza, hogy néhány hónappal a fellelése után a Gyeniszova-barlangból apró, csontból készült ékszerek is előkerültek. Mivel az ékszerkészítés a modern ember sajátsága, a tárgyak jelenlétéből a tudósok arra következtetnek, hogy a denisovai emberek nem egyedük éltek a régióban – ami egyébként nem is meglepő, hisz a korábbi kutatások alapján az Altaj környéke az ősidők óta afféle „népek találkozópontja”, ahol harmincezer évvel ezelőtt az Eurázsiát hatalmas területeken benépesítő neandervölgyi ember és az Afrikából világhódító útra induló modern ember egyedei is jelen voltak.

A tudósok előtt álló következő kérdés tehát adott: vajon a modern, a neandervölgyi és a denisovai ember találkozott-e a Gyenisova-barlangban és környékén? És ha igen, akkor keveredtek-e egymással, új, "hibrid" utódokat létrehozva? A National Geographic Channel dokumentumfilmjében ezeket az izgalmas, provokatív kérdéseket igyekszik megválaszolni genetikai módszerekkel Dr. Svante Pääbo és kutatócsapata – valamint a különböző emberfajták közötti szexuális vonzalmakat kutató Viktor Deak, aki jelenleg egy 50 ezer évvel ezelőtt élt teoretikus – egy modern férfi és egy neandervölgyi nő alkotta – szerelmes pár szexuális egyesülésének és utódnemzésének tudományos rekonstruálásán dolgozik.

Bemutató: 2012. június 3-án, vasárnap este 10-kor – National Geographic Channel

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

12. A középkor és a kora újkor kultúrája
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek

• Nem volt elragadtatva a ferences szerzetes, aki a tatárjárás után a mongolok fővárosába látogatott
• A felnőttek több mint tizede szenvedhetett rákos megbetegedésben a középkori Angliában
• A középkorban sem volt mindig stigma „bűnben élni”
• „Legnagyobb ellensége” fejezte be a Szent Péter bazilika tervezőjének életművét
• Valóban annyira mocskosak voltak a középkori emberek?
• Habár meggazdagodott műveiből, munka közben csak kenyeret és vizet fogyasztott Michelangelo
• Miért hordtak röhejesen hosszú orrú cipőket a középkorban?
• Donatello híres Dávid-szobrát eredetileg a firenzei dómba szánták
• 10 tény a Mona Lisáról