Elszakadhat- e Skócia?
2012. február 16. 16:44 MTI, Múlt-kor
Skócia függetlenné válása ellen érvelt csütörtökön a skót fővárosban David Cameron brit miniszterelnök, burkolt utalásokat téve arra, hogy elszakadása esetén Skócia nem tarthatná meg a fontot fizetőeszközeként, és más, a brit unió tagjaként jelenleg élvezett előnyökből sem feltétlenül részesülne.
Korábban
Alex Salmond skót kormányfő a múlt hónapban jelentette be hivatalosan, hogy Skócia 2014-ben referendumot tart függetlenné válásáról. Cameron azonban - gyakorlatilag a skót elszakadás elleni hivatalos brit kampány nyitányaként elmondott - csütörtöki edinburghi beszédében közölte, hogy minden lehetséges eszközzel küzdeni fog az Egyesült Királyság együtt tartásáért. "Közös otthonunk van veszélyben, és mindenkinek, akinek e közös otthon fontos, hallatnia kell hangját" - mondta a brit miniszterelnök.
Cameron kijelentette: a független Skóciának külön tárgyalásokat kellene kezdeményeznie olyan jogok megszerzéséért, amelyek ma az Egyesült Királyság részeként járnak neki. A brit miniszterelnök ezeket nem részletezte közvetlenül, de hangsúlyosan megemlítette beszédében, hogy Skóciának "ma" olyan fizetőeszköze van, amelynek kamatát a skót gazdaság igényeinek is megfelelő módon alakítják ki, és Skócia jelenleg Európa egyik legalacsonyabb kamatára vehet fel hiteleket.
Ez egyenes utalás volt arra, hogy a Bank of England - a brit jegybank - csaknem három éve történelmi mélyponton, 0,5 százalékon tartja irányadó alapkamatát, amely Skóciára is vonatkozik. Cameron nem mondta ki nyíltan, hogy függetlenné válása esetén Skócia elvesztené jogát a font használatára. A Mail on Sunday című konzervatív brit tömeglap azonban nemrégiben idézett egy általa megszerzett - hivatalos részről nem cáfolt - bizalmas külügyminisztériumi anyagból, amely szerint Skóciának - ha Brüsszel "új" EU-tagállamként fogja kezelni - az euróövezeti csatlakozásra is kötelezettséget kellene vállalnia, vagyis hosszú távon nem tarthatná meg a fontot fizetőeszközeként.
Michael Moore, Nagy-Britannia Skócia-ügyi miniszterének sajtótájékoztatója
Nagy-Britannia nem tagja az euróövezetnek, és a valutauniós belépés kötelme alól külön kimaradási jogot vívott ki magának. Az azonban független jogi szakértők gyakran hangoztatott véleménye szerint is kérdéses, hogy elszakadása esetén Skóciát automatikusan megilletné-e e kimaradási opció.
Csütörtöki edinburghi beszédében David Cameron azzal is érvelt, hogy Skócia a brit unió tagjaként nagyobb biztonságban van, mint különálló országként lenne, mivel a brit védelmi költségvetés a negyedik legnagyobb a világon, és a brit hadsereg tevékenysége, valamint "az ellenségeink által rettegett, barátaink által csodált" brit terrorelhárító és biztonsági kapacitások hálózata az egész világra kiterjed.
A brit kormányfő szerint mindemellett Skócia "a maga ötmillió lakosával" része a 60 milliós Nagy-Britanniának, amely a hetedik leggazdagabb ország a világon, és egyike a világ legnagyobb kereskedelmi hatalmainak. London és Edinburgh között jó ideje feszültség forrása a függetlenségi népszavazás terve. A brit kormány azt is vitatja, hogy a skót parlamentnek hatáskörében áll-e a referendum kiírása - bár csütörtöki beszédében Cameron kijelentette, hogy a skót nép joga a döntés saját sorsáról -, és a hivatalos londoni álláspont szerint Skócia gazdaságilag is meglehetősen rosszul járna a kiválással.
Az egyesülés
Az egyesülési törvény alapján 1707-ben egyesült az angol és a skót parlament, az angol és skót királyság elnevezése Nagy-Britannia lett. Az egyesülés egyenlő alapon jött létre, Skócia megtartotta saját jogrendszerét és egyházát. A skótok már régóta szorgalmazták az egyesülést, melyet azonban az angolok elutasítottak, mert féltek, hogy a londoni parlamentben a skótok arra irányuló kísérletei, hogy az 1688. évi „dicsőséges forradalom” után (1689) francia segítséggel, a lakosság elégedetlen kisebbségére támaszkodva visszaszerezzék hatalmukat, Angliában is kedvező hangulatot teremtenek az egyesüléshez Skóciával.
Az egyesülés után Skócia előtt megnyílt a gazdasági fellendülés lehetősége, mivel a kereskedők egyenlő feltételek mellett jelenhettek meg a brit birodalom piacain. Skócia sohasem került olyan gyarmati függésbe Angliával szemben, mint Írország, és a skót társadalom is egységes maradt, de problémát jelentett az erős katolicizmus.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
3. Az ipari forradalom
I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra, pénzügyi és gazdasági ismeretek
- Ausztál kőművesekre, sztrájkok áldozataira és Szent Józsefre emlékezünk május 1-jén
- A bálnavadászat brutális gyakorlata olajozta be az ipari forradalom fogaskerekeit
- Az ipari forradalom szennyezésének legkorábbi nyomait mutatták ki a Himalája gleccserében
- A niagarai vízerőműhöz is szállított alkatrészeket a Škoda Művek
- Száz évre romba dőlt a kínai gazdaság, miután a britek megszerezték a tea titkát
- Egy chicagói sztrájk halálos áldozatainak emléknapja volt eredetileg május 1.
- Gőzerővel indította el az ipari forradalmat James Watt találmánya
- Meglepő vége lett a ló és a gőzmozdony versenyének 1830-ban
- Mi volt az angol ludditák igazi célja a géprombolással?
- Nemcsak itthon, külföldön is sikereket aratott dalaival Máté Péter 19:05
- A római nép rajongott érte, a filozófusok megvetették a véres gladiátorjátékokat 18:05
- Szegény vidéki papból lett Franciaország első embere Richelieu bíboros 16:05
- A közlekedés fejlődésével egyre látogatottabbá vált a kizöldülő Városliget 15:05
- Kétes hírű luxusszállodát is vezetett a Sacher-torta megálmodója 14:05
- Ritka érmék és evőeszközök kerültek elő I. Szulejmán mauzóleumánál 12:20
- Magyarországra is elhozza egyik legújabb munkáját John Malkovich 11:20
- A vitorlázásban és kosárlabdázásban is jeleskedett Latinovits Zoltán 08:20