Görög és római műalkotások színesben
2011. március 24. 10:11
Nem minden fehér, ami görög – ez lehet a mottója annak az amerikai kiállításnak, amely a görög és római műalkotásokat éleszti újjá, ezúttal színesben.
Korábban
Ivy Nguyen, a Stanford hallgatója a Cantor Arts Center kiállításán a kétezer éve elveszett színeket varázsolja vissza a márványokra. Habár az ókori Görögországot és a Római Birodalmat vakító fehérségben képzeljük el, a tárlaton két olyan görög-római szobor is látható, amely színesben pompázik. „Nagyon különböző – egyesek akár rikítónak is tarthatják” – vallja Ivy Nguyen.
Azt mindig is tudtuk, hogy a szobrokat festették: a Metropolitan Museum of Art gyűjteményében például van egy i.e.360-350-re datálható váza, amelyen egy férfi éppen Héraklész szobrát festi. Igaz, a legperdöntőbb bizonyítékok erre maguk a szobrok, amelyeken itt-ott, a gyűrődéseken és a résekben még fellelhetők a festékek nyomai.
Ezekből azonban csak részinformációkat nyerhetünk, s nem tudjuk meg, hogy a szobrok valójában hogyan nézhettek ki. Nguyen szerint az alkotásokon több réteg lehetett, de miután a külső rétegek az időjárásnak voltak kitéve, az alapszínek csak a bemélyedésekben maradtak meg. Ezek után kérdés, hogyan találhatjuk meg a szobrok „láthatatlan színeit”; Nguyennek erre is van válasza.
Az egyetemi hallgató Curtis Frank vegyészmérnökkel és annak feleségével, Sara Loesch Frankkal összeállva a művészetet és a tudományt ötvözve kívánt a rejtély nyomába eredni. Nguyen olyan technológiát fejlesztett ki, amellyel a szabad szemmel nem látható változásokat lehet észrevenni. Az ultraviola sugaraktól a nyomelemek (arany, ólom) fluoreszkálni kezdenek, amivel könnyedén meg lehet határozni, hogy vajon került-e festék a márványra.
Jóllehet a technika nem új, ezt továbbfejlesztette Nguyen, s az ún. röntgen fluoreszcens spektrométer (XRF) eljárást használta fel a kísérlethez. Az XRF ugyanis megtalálja azokat a pigmenteket, amelyek láthatatlanok az edzetlen szemek számára. A kiállításon az ősi ásványi anyagok (kréta, tűzvasérv, vörösvaskő, réz) mellett a kísérletről készült fotók is megtekinthetők, de a tárlat kétségkívül leglátványosabb eleme a két, Szamáriából, Heródes korából előkerült újrafestett női alak – színesben, életszerűen, ahogyan kétezer éve is kinéztek.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
16. A modern demokráciák 17–18. századi gyökerei
IV. Politikai berendezkedések a modern korban
- A lámpásokból kifogyó olaj mentette meg Whitehaven kikötőjét a „rebellis” amerikaiaktól
- Hogyan kerültek franciák vagy éppen magyarok az amerikai függetlenségi háború csatatereire?
- Bibliáját és sakk-készletét vitte magával a vesztőhelyre I. Károly angol király
- Nem tartotta tiszteletben az angol alkotmányosság alapját Földnélküli János
- 10 tény az amerikai függetlenségi háborúról
- 10 arcpirító adónem a brit történelemből – a gyufaadótól a tudásadóig
- Mániákusan igyekezett kijavítani műveltségbeli hiányosságait az első amerikai elnök
- Az egyetlen nő, aki aláírta az Egyesült Államok Függetlenségi Nyilatkozatát
- Ilyenek voltak Amerika pajzán alapító atyái
- 10 érdekesség a Vöröskeresztről 10:09
- Kortárs ékszerekkel bővült a tél legsikeresebb tárlata a Magyar Nemzeti Múzeumban 10:05
- Filmjeiben a visszafogott előkelőséget testesítette meg Audrey Hepburn 08:20
- Visszautasította a bárói címet a gőzgép forradalmasítója, James Watt tegnap
- Illegális másolás miatt indították el az első számítógépes vírust tegnap
- Udvari intrikák és leszámolások vezettek a Perzsa Birodalom hanyatlásához tegnap
- Medici Katalin megelőző csapásként lemészároltatta a hugenottákat tegnap
- Golda Meir békében és háborúban tegnap