Szuperexpressz veszélyezteti Michelangelo Dávid-szobrát

Az alagút alig hatszáz méterre halad el a szobor "lakhelyétől" - írta a Corriere della Sera című olasz napilap. Amennyiben a páratlan alkotást nem költöztetik el az alagútfúrás idejére, kockára teszik, hogy a rezgés kárt tesz benne - idézte internetes kiadásában az újság Fernando De Simone padovai építészt, a föld alatti szerkezetek szakértőjét.

Michelangelo 1501 és 1504 között faragta a talapzattal együtt 5,14 méter magas szobrot, amely 1873 óta a Galleria della Accademia kupolacsarnokában látható. A lap által megszólaltatott építész szerint a szobron már meglévő mikrorepedések már így is aláássák az alkotás stabilitását a híres férfialak bokájánál. Az alagútfúrás miatt jócskán nőne a szobrot fenyegető veszély - vélekedett Fernando De Simone, aki megjegyezte, hogy a turistacsoportok és a környék autóközlekedése is rezgést kelt.

A firenzei múzeumpólus konzervátora, Cristina Acidini elismerte, hogy szükség van a probléma tanulmányozására, de óvott a riadalomkeltéstől. A szakember rámutatott, készül egy tanulmány, amely azt taglalja, milyen lenne az épület ellenállása földrengés esetén.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

18. Az ENSZ és az Európai Unió
IV. Politikai berendezkedések a modern korban

• 1948 óta a „visszatérés joga” áll az izraeli-palesztin konfliktus középpontjában
• 26 éves az Európai Unió
• Tényleg nem tett meg mindent az ENSZ a magyar ügy érdekében 1956-ban
• Botrányok övezték az egyik legnagyobbb ENSZ-szervezet történetét
• A gázai lőporos hordó - az arab-izraeli konfliktus története
• 10 tény a ruandai népirtásról
• 60 éve lett vége a hidegháború legvéresebb konfliktusának
• Az ENSZ-re sózta London Palesztinát
• Viták a közös európai történelem kapcsán