Viták a közös európai történelem kapcsán

A több millió euróból készülő Európai Történelem Háza a korábbi tervek szerint 2014-ben nyílhatna meg Brüsszelben. A német kereszténydemokraták vezetője, és az Európai Parlament elnöke, Hans-Gert Pöttering által felkarolt projekt célja, hogy „közös európai identitást” hozzon létre. Az ötletet az Európai Parlament is elfogadta, és hamar megszavazták az egyhektáros alapterületen felépülő intézmény tervének finanszírozását.

A múzeumot a korábban már sikeresnek bizonyult közös francia-német történelemtankönyv sikere kapcsán hozzák létre, amely talán egy közös európai történelemtankönyv megírásához is vezethet majd. Ezt azonban nem mindenki fogadja lelkesen: a tagállamok igencsak megosztottak a második világháború, vagy épp az európai amerikai befolyás történetének értelmezésében.

Adam Bielan, a parlament lengyel képviselője, és egyben alelnöke szerint a múzeumnak már a 28 oldalas, csupán bemutató célú vázlata is komoly aggodalmakra ad okot, ugyanis sok mindent félremagyaráznak a történelemmel kapcsolatban. Szerinte ugyanis abban azt állítják, hogy a második világháború Hitler sikerével kezdődött, és az utolsó lengyel ellenállási gócokat 1939-ben számolták fel.

Ez azonban nem igaz: 1940-ben is harcoltak lengyelek Franciaországban, az angliai csatában, vagy épp a Közel-Keleten, Olaszországban, és Hollandiában is, illetve a keleti fronton a Vörös Hadseregben. A földalatti ellenállás is 1945-ig tartott, és annak legkomolyabb hadművelete az 1944-es varsói felkelés volt. Az ott mozgósított emberek száma pedig a franciákéhoz volt hasonló - állítja.

A tiltakozáshoz több Amerika-ellenes francia politikus is csatlakozott, akik szerint az Egyesült Államok negatív hatást gyakorolt a kontinens történetére. A lengyelek és csehek ebben másként fogalmaznak: szerintük az Egyesült Államok volt az egyetlen olyan ország, amely a hidegháborúban kiállt a Szovjetunió ellen. A múzeum elkészültéig így ezeket az ellentéteket mindenképp tisztázni kell, és közös konszenzusra kell jutni - áll a dokumentumban, „hiszen a kiállításnak világossá kell tennie, hogy egy fejlődő világban az egyesült Európa a közös értékekre építkezve élhet békében és szabadságban”.

Vannak más kritikusok is: Nigel Farage angol képviselő szerint már maga az ötlet is képtelenség, hiszen a múzeum a történelmi objektivitás helyett egyfajta europolitikai korrektségen alapul majd. Az pedig nem helyes, hiszen a történelem újraírására voltak már más veszélyes precedensek is.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

8. Az ókori Athén
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek

• Milyen lehetett evezni egy ókori görög hadihajón?
• A varázsitaloktól a tömegpusztító fegyverekig: hat kevéssé ismert tény az ókori görögökről
• A külóni vérbűnhöz is köze lehet az Athénban feltárt rejtélyes tömegsírnak
• Korsóban eltemetett gyermekek, hátrabilincselt kezű csontvázak – az ókori Athén titkai
• Erósz játszmái – házasélet és szexualitás az ókori Görögországban
• Több millió ezüstérmét tárolhattak a Parthenón tetőterében
• Az ebola már az ókori Athénban is felütötte a fejét?
• George Clooney felesége segíti Athént az Elgin-márványok ügyében
• A bódult Periklész ihatott az Athénban talált kupából