A bámijáni Buddha feltámadása

Emmerling, aki a műemlékek restaurálásának és elemzésének szakértője, kevesebb esélyt lát a nagyobbik, 55 méter magas Buddha "feltámasztására". Az utóbbi egy 12 méter mély üregből emelkedett ki, amelyet a sziklafalba vájtak. A kisebbik Buddhát viszont csak két méter mélyről faragták ki.

Az UNESCO, az ENSZ oktatási, tudományos és kulturális szervezete március 2-ra nemzetközi értekezletet szervezett Párizsba, hogy a bámijáni óriás-Buddhák lerombolásának 10. évfordulója alkalmából áttekintsék a restaurálási tervek helyzetét. A két különleges szobor Afganisztán legfőbb turisztikai nevezetessége volt, a nagyobbik egyben a világ leghatalmasabb Buddhájának is számított.

A német tudós új módszert javasol, eszerint a Buddha megmaradt darabjait szerves szilikont alkalmazó eljárással ragasztanák össze, ez jobban megfelel a térség időjárási viszonyainak, mint a hagyományos műgyantás technológia. Ehhez azonban fel kellene építeni a völgyben egy kis üzemet a töredékek konzerválására, máskülönben a mintegy 1 400 szikladarabot - amelyek közül egyesek több mint két tonnásak - Németországba kellene szállítani, és persze onnan vissza.

A két óriási Buddha-szobor darabjait pillanatnyilag a Bámiján-völgyben létesített ideiglenes raktárakban tárolják. "Ez azonban csak néhány évig tarthat, mivel a bamijáni homokkő igen porózus, könnyen szétporlik" - mutatott rá a német szakember.

Bámiján a középkori Selyemút mentén, a mai Afganisztán középső térségében, Kabultól mintegy 260 kilométerre északnyugatra található. Fénykorában igen fontos buddhista központ volt, ahol szerzetesek ezrei éltek mindaddig, amíg a 10. században az iszlám hódítás el nem érte ezt a szent helyet is. Emmerling kutatásai szerint a kisebbik Buddha-szobrot 544 és 595, a nagyobbikat 591 és 644 között faragták ki a sziklafalban.

A két Buddha hosszú köpenyei kezdetben sötétkék, rózsaszín majd később narancsszínűek voltak. A nagyobbikat később vörösre, a kisebbiket fehérre festették - állapította meg a kutató több száz töredék elemzése alapján.

Az Afganisztánban 2001 elején hatalmon volt tálib kormányzat az iszlám hit fanatikus, szélsőséges értelmezésén alapuló elveire hivatkozva minősített lerombolandó bálványnak minden szobrot, és a nemzetközi tiltakozást semmibe véve az egyedülálló bamijáni óriás-Buddháknak sem kegyelmezett. Legfőbb vallási vezetőjük, Omar molla utasítására a hegybe vájt, csaknem másfél évezredet túlélt alkotásokat 2001 márciusában ágyúval lőtték és dinamittal robbantották fel.

A lerombolt óriás Buddha-szobrok rekonstrukciójára vagy pótlására vonatkozólag számos elképzelés született, de mindmáig csak a töredékeket próbálták konzerválni a helyszínen.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

18. Az ENSZ és az Európai Unió
IV. Politikai berendezkedések a modern korban

• 1948 óta a „visszatérés joga” áll az izraeli-palesztin konfliktus középpontjában
• 26 éves az Európai Unió
• Tényleg nem tett meg mindent az ENSZ a magyar ügy érdekében 1956-ban
• Botrányok övezték az egyik legnagyobbb ENSZ-szervezet történetét
• A gázai lőporos hordó - az arab-izraeli konfliktus története
• 10 tény a ruandai népirtásról
• 60 éve lett vége a hidegháború legvéresebb konfliktusának
• Az ENSZ-re sózta London Palesztinát
• Viták a közös európai történelem kapcsán