Reagan már elnöksége alatt is Alzheimer-kóros lehetett
2011. január 19. 11:33
Ronald Reagan már hivatali éveiben is Alzheimer-kórban szenvedett – legalábbis ezt állítja az elnök legkisebb fia ma megjelenő memoárjában.
Korábban
A republikánus elnöknél hivatalosan öt évvel a Fehér Házból való távozása után mutatták ki a betegséget, azonban az Apám 100 éves, egy memoár című könyvében Reagan fia, Ron arra enged következtetni, hogy a színészből az Egyesült Államok legfőbb közjogi méltóságává avanzsált apján az első jelek már az 1984-es, Walter Mondale elnökaspiránssal folytatott tévévita alatt jelentkeztek.
„Néhány választó egy olvasószemüvegét soha meg nem találó nagypapát kezdett elképzelni, aki ráadásul egy borzasztó nukleáris arzenál felett rendelkezik, s ez meglehetősen felmérgesítette őket” – így Ron Reagan. „Ennél sokkal rosszabb volt, hogy apám legitimálta aggodalmaikat. A szívem szakadt meg, amikor láttam, mennyire ügyetlenül intézi dolgait, jegyzetei között bumfordi módon turkál, s felismerhetetlen módon veszíti el a szavakat. Fáradtnak és zavartnak tűnt” – teszi hozzá.
Ronald Reagannél 1994-ben diagnosztizálták a gyógyíthatatlan, agysorvadással járó Alzheimer-kort, s tíz évvel később, 2004-ben hunyt el. Ron Reagan könyve kedden, apja 100. születésnapjának évfordulója (február 6.) előtt jelenik meg.
Ron szerint apját egyáltalán nem érte váratlanul a betegséggel kapcsolatos bejelentés. A Ronald Reagan Elnöki Alapítvány azonban cáfolja, hogy az elnökön már hivatala ideje alatt megjelentek volna a betegség jelei. „A témát jól dokumentálták Reagan személyi orvosai, akik a diagnózis után vele voltak, s azok, akik napi kapcsolatban álltak az elnökkel. Az Alzheimer-kór tüneteit nem lehetett kimutatni az elnökön a Fehér Házban töltött évei alatt” – áll az alapítvány által kiadott közleményben.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
19. Magyarország a második világháborúban
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés
- Olaszország átállása adta meg a löketet Magyarország német megszállásához
- A pokol hajnala: 500 ezer szovjet katona zúdult az erőddé nyilvánított Budapestre
- Ma is rejtély, kik és milyen okból bombázták le Kassát
- A legjobb magyar felszerelés is kevésnek bizonyult a Don-kanyar embertelen viszonyai közt
- Szándékosan hitették el a szövetségesek Kállay Miklóssal a balkáni partraszállás gondolatát
- Sztójay Döme, a magyar Quisling
- "A népirtáshoz időnként elegendő néhány száz pokolian elszánt ember"
- Marhacsordákat is bombáztak a szövetségesek Magyarországon
- "Kétségbe esve várjuk, hogy mi lesz velünk, ha itt ér a tél"
- Kávéházakban is szobrot állítottak Václav Havelnek, Csehország drámaíró elnökének 12:20
- Bejárta az egész világot Xántus János, hogy tudásából hazája gazdagodjon 10:35
- Számos protestáns ország tiltakozott XIII. Gergely pápa naptárreformja ellen tegnap
- A Szputnyik–1 fellövésével a Szovjetunió sikeresen teljesítette az űrverseny első futamát tegnap
- Búcsúztató bulit rendeztek Janis Joplin megmaradt vagyonából az énekesnő barátai tegnap
- Csaknem hidrogénbombát adott Sztálin kezébe Vitalij Ginzburg tegnap
- Még ebben az évtizedben megnyílhat az Új Nemzeti Galéria a Városligetben tegnap
- Pazar ünnepségek színesítették I. Ezsébet hétköznapjait tegnap