Hatalmas városokban éltek az amazonasi indiánok
2010. december 6. 14:17 MTI
A korábbi tudományos feltételezésekkel ellentétben valószínűleg sokkal nagyobbak és jóval fejlettebbek voltak azok az indián települések, amelyek még a Kolumbusz előtti időkben léteztek az amazonasi esőerdőkben - derült ki a legújabb régészeti felfedezésekből.
Korábban
A Göteborgi Egyetem régészei és brazil kollégáik nagyjából kilencven település maradványait fedezték fel az Amazonas Brazíliához tartozó részén elterülő Santarém városától délre eső területeken. "A legmeglepőbb dolog, hogy ezeknek a településeknek a legtöbbje nagyon messze helyezkedett el a folyótól, és az esőerdők olyan részein voltak, amelyek ma már gyéren lakottak" - mondta el Per Stenborg, az egyetem történelem tanszékének munkatársa, aki a svéd szakemberek vezetője volt a nyári kutatás során.
A régészek eddig úgy vélték, hogy ezek a belső területek az európaiak 16-17. századi megérkezése előtt is ugyan olyan ritkán lakottak voltak, mint manapság - olvasható az archeologica.com régészeti hírportálon. Ennek a feltételezésnek az egyik oka, hogy az itteni földek általában terméketlenek voltak, a másik pedig, hogy mivel nagyon távol estek a főbb vízforrásoktól, ezért a száraz időszakokban csak nagyon korlátozott volt a vízhez való hozzájutás lehetősége.
Ezért mindig is nagy rejtélyt jelentett, hogy a spanyol Francisco de Orellanától származó legkorábbi történelmi beszámolók, amelyek az 1541-42-es évekre nyúlnak vissza, miért úgy festik le az Amazonas-folyó környékét, mint egy sűrűn lakott régiót, ahol a "városok" nem csupán a folyótól távol, de egészen a szárazföld belsejében helyezkedtek el.
A legújabb felfedezések valószínűleg választ adhatnak a kérdésre. A régészek ugyanis termékeny talajokra bukkantak az egyébként haszontalan földterületek környékén. Ez az úgynevezett "amazóniai fekete föld", amelyet nem a természet alkotott, hanem emberi kéz művelt meg. "Ugyanilyen nagy jelentősége van azoknak az olykor száz méter átmérőjű talaj mélyedéseknek is, amelyeket számtalan település mellett találtunk. Ezek valószínűleg azoknak a vízgyűjtőknek a nyomai, amelyek a száraz periódusok vízellátását biztosították" - mondta Stenborg.
Úgy tűnik, hogy az új régészeti felfedezések nem csupán Orellana utazásának feljegyzéseit támasztják alá, hanem azt is, hogy az Amazonas e térségében élő amerikai indiánoknak sikerült olyan túlélési technikákat kifejleszteniük, amelyek segítségével megbirkózhattak a szárazföld belső területein mostoha uralkodó környezeti tényezőkkel.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
- Zenei forradalmat jelentett a Beatles első kislemeze 15:05
- Kávéházakban is szobrot állítottak Václav Havelnek, Csehország drámaíró elnökének 12:20
- Bejárta az egész világot Xántus János, hogy tudásából hazája gazdagodjon 10:35
- Számos protestáns ország tiltakozott XIII. Gergely pápa naptárreformja ellen tegnap
- A Szputnyik–1 fellövésével a Szovjetunió sikeresen teljesítette az űrverseny első futamát tegnap
- Búcsúztató bulit rendeztek Janis Joplin megmaradt vagyonából az énekesnő barátai tegnap
- Csaknem hidrogénbombát adott Sztálin kezébe Vitalij Ginzburg tegnap
- Még ebben az évtizedben megnyílhat az Új Nemzeti Galéria a Városligetben tegnap