Férfifűzőtől a szemétsöprő uszályig: divattörténet a kereskedelmi múzeumban
2010. október 28. 13:04 Fekete István
Művészi szépségű divatképek, korabeli ruhák, kiegészítők, cipők és parfümök is színesítik a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeumban 2011. február 28-ig látható, a 19. század nagy részét felölelő, Fardagály és rokolya címet viselő divattörténeti kiállítás anyagát.
Korábban
A Felemelő század kulturális programsorozat keretében szervezett, a polgárosodás időszakán átívelő divattörténeti kiállítás gondolata először két éve merült fel a szervezőkben, de az intézmény vezetői rádöbbentek, hogy a divatképek ruhák nélkül vajmi keveset érnének – mondta el a MKVM kurátora, Rédey Judit. Az intézmény ezért felvette a kapcsolatot a Magyar Nemzeti Múzeummal, ahonnan a tárgyak nagy része származik.
A kurátor néhány divattörténeti érdekességre hívta fel a figyelmet: a negyvenes években például a férfiak is használtak fűzőt, sőt, egyesek már a másfél éves kislányoknak is ajánlották a használatát. Az orvosok körében ez természetesen hatalmas felzúdulást keltett, s sok eset tragikus végkimenetelű volt.
Az első magyar nyelvű irodalmi divatlap 1833-ban látott napvilágot, amelynek mellékletei az első, a női olvasók megnyerését célzó divatképek voltak. Az első igazi divatlapra azonban egészen 1860-ig kellett várni: az eredetileg Pesti Hölgydivatlap címen megjelent kiadvány 1873 után Budapesti Bazár néven futott be hosszú karriert.
Az 1840-es években volt érezhető a barokk, illetve a rokon utánérzés, s akkoriban egyre jobban elterjedtek a fűzők, illetve a földig érő, egyre szélesedő szoknyák, amelyek kupolaformáját 8-10 kikeményített alsószoknya biztosította. A fordulatot 1844, a Kossuth Lajos igazgatásával (és Batthányi Kázmér elnökletével) megalakult Országos Védegylet zászlóbontása hozta el, amely kinyilvánította, hogy hat éven keresztül a magyar ipar támogatására csak magyar mesteremberekkel dolgoztatnak és nem vásárolnak olyan iparcikket, amelyből hazai gyártmányút is lehet kapni. A kiállításon megtekinthető a Védegylet 1845-ös báljáról készített rajz, amelyen csak magyar szabómesterek által, magyar kelmékből készített, magyar ruhákban pompázó nők és férfiak láthatók – a magyaros díszruha ezzel újra divatba jött – szögezte le Rédey Judit.
A magyaros ruha viselésének elterjedése később a Bach-korszak abszolutizmusának ellenállásába ütközött. Az ötvenes években újra divatba jött az alsószoknyát felváltó krinolin (kámvás rokolya), amelyet az anekdota szerint III. Napóleon felesége, a várandósságát ekképpen palástolni igyekvő Eugénia honosította meg. A krinolin formája előbb harang, később tölcsér alakot öltött. Az önkényuralom enyhülésével, a hatvanas évektől kezdtek újból zsinóros ruhadarabokat viselni, amelyet a Magyarországon élő külföldiek is átvettek.
A hatvanas-hetvenes évek fordulója a turnűr és a szűk szoknya ideje: ekkor hódít a neorokokó, amelyet a frizuradivat is követett, a feltornyozott, nagy kontyok kezdtek elterjedni. Érdekesség, hogy az agyondíszített ruhákkal ellentétben az ékszerek puritánok maradnak – figyelmeztetett a kurátor. 1879-1881 között eltűnik a turnűr, amely később „párizsi fenék” néven terjed el, valamint újra divatba jön az uszály – utóbbi viseletet azonban sokan nem szerették, s le akarták beszélni róla a hölgyeket, mivel minden szemetet összesöpört.
A kilencvenes években indulnak hódító útjára a kosztümök, amelyekben nagy szerepe volt a sportnak: az ennek egyik első megjelenési formája, az egyre népszerűbbé váló természetjárás a gyengébbik nem körében is hódított. Itt már nem lehetett nagy, rakott szoknyákban közlekedni, ezért a nők is egyre inkább áttértek a lengébb viseletekre.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
művészet
- Kezdetben nem nyerte el mindenki tetszését a Pesti Vigadó
- Évezredek művészeti öröksége találkozik a legmodernebb ipari technológiákkal a Vásárhelyi Kerámia Szimpóziumon
- „Nem gyűjtő vagyok, hanem magam vagyok a múzeum” - mondta Peggy Guggenheim
- Az Eiffel-tornyot kétszer is megpróbálták eladni ócskavasnak
- Tizhenhét éves korában márt ünnepelt zeneszerző volt Arthur Rubinstein
- Nehezen indult be Karády Katalin pályafutása
- A hímzett kárpit, ami Hódító Vilmos dicsőségét hirdeti
- Lumbini buddhista szobrai
- Féllábbal is a színpad sztárja maradt
- 10 érdekesség a Vöröskeresztről 10:09
- Kortárs ékszerekkel bővült a tél legsikeresebb tárlata a Magyar Nemzeti Múzeumban 10:05
- Filmjeiben a visszafogott előkelőséget testesítette meg Audrey Hepburn 08:20
- Visszautasította a bárói címet a gőzgép forradalmasítója, James Watt tegnap
- Illegális másolás miatt indították el az első számítógépes vírust tegnap
- Udvari intrikák és leszámolások vezettek a Perzsa Birodalom hanyatlásához tegnap
- Medici Katalin megelőző csapásként lemészároltatta a hugenottákat tegnap
- Golda Meir békében és háborúban tegnap