Visszakapta korábbi arculatát Bécs egyik patinás kávéháza
2010. október 19. 17:21 MTI
Újra birtokba vehették a kávéházak rajongói Bécsben az átalakításon átesett Café Museumot, az osztrák főváros egyik patinás kávéházát.
Korábban
Azok a turisták, akik az elmúlt kilenc hónapban az útikönyvek tanácsát követve a Bécsi Operaház és a Szecesszió Háza múzeum között félúton található Café Museumot is fel akarták keresni, zárt ajtókra találtak, egészen hétfőig. Az átalakítás során a berendezés visszakapta a régi, bár nem az eredeti arculatát, a törzsvendégek legnagyobb örömére.
Az 1899-ben alapított kávéház első berendezését Adolf Loos, a bécsi századforduló híres építésze és iparművésze tervezte. A kávéház több másikhoz hasonlóan a bécsi művészvilág találkozóhelyévé vált, rendszeres vendégei voltak mások mellett Gustav Klimt és Egon Schiele festők, valamint Robert Musil író.
A puritán székeket és asztalokat 1931-ben a kor egy másik neves tervezője, Josef Zotti félköríves kialakítású, párnázott padjai váltották fel. 2003-ban visszaállították a Loos-féle kialakítást, ez azonban nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, a Café Museum törzsvendégei egyre inkább elmaradoztak. Berndt Querfeld, a helyiség új bérlője a Zotti-féle berendezés újragyártása mellett döntött. "Vissza akartuk hozni az otthonosságot és a régi vendégeket megszólítani" - mondta.
Az újragyártott padok és gömb alakú, acél mennyezeti lámpabúrák mellett korabeli darabok, az ugyancsak Zotti tervezte eredeti fali lámpatestek, valamint 1931-ből való Thonet-székek alkotják a berendezést. Ahogy a megnyitó sajtótájékoztatón részt vevő újságírók tapasztalhatták, a régi-új Café Museumot már az első nap birtokukba vették a vendégek.
Az újranyitás új fejezetet jelent a Café Museum történetében azért is, mert a Querfeld család kávéház-birodalmának nyolcadik tagjaként működik tovább. A Querfeldek legismertebb kávéházai az 1873-ban alapított, 1976 óta a család üzemeltetésében működő Landtmann és a Café Mozart, amelynek épületében 1794 óta üzemel kávéház és amelyet a család 1994-ben vett át.
Az osztrák fővárosban 2600 létesítmény - és közönségük - gondoskodik a gazdag kávéházi kultúra fenntartásáról, köztük a Café Sperl, a Hawelka, a Central és más híres intézmények. Egy 2009-es felmérés szerint a külföldieket is beleszámítva Ausztriában fejenként napi átlag 2,6 csésze fogy kávéból, fejenként évi 160 liter. Csak vízből fogy több az italok közül, a sör is csak a harmadik helyen áll. Európában csak Norvégiában, Dániában és Finnországban fogyasztanak több kávét. A kávéivók több mint egyharmada jár hetente kétszer-háromszor kávéházba, 19 százalékuk pedig minden nap.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
Anno
- A kataklizma, ami elhozta a portugál gyarmatbirodalom végét
- Az elektromos jelzőlámpával világelső lett a forgalmi káosz legyőzésében Cleveland városa
- A lámpásokból kifogyó olaj mentette meg Whitehaven kikötőjét a „rebellis” amerikaiaktól
- Bosszúvágy, pénzhiány, hatalmi intrikák: a keresztesek pusztítása Konstantinápolyban
- Patton tábornokot előbb az amerikaiak, majd a szovjetek próbálhatták meg eltenni láb alól
- Végső elkeseredésében választotta a halált az első világháború utolsó percében elesett katona
- Másfél évszázad után tért vissza Kínához Hongkong szigete 19:05
- Egyházi személyek is elmélyedhettek a mágiában a középkor során 18:05
- 17:20
- Kiváló hatalomtechnikus volt, de a túlerővel nem bírt Harold Godwinson 16:09
- Kezdetben megrémítette a nagyközönséget Wilhelm Conrad Röntgen fantasztikus találmánya 14:20
- Közös kincsünk lehet a Hold 12:20
- 10 érdekesség a Vöröskeresztről 10:09
- Bűvös számot produkált a Nemzeti Múzeum elbűvölő kiállítása 10:05