Kártya és reformkor: kiállítás Győrben
2010. szeptember 9. 09:51
Egy győri polgárcsalád a reformkorból: az Ungerek címmel nyílik kiállítás Győrben: a Xántus János Múzeumban egy hónapon át megtekinthető tárlat egy kártyakészítő família emlékein keresztül mutatja be egykori életüket.
Korábban
A 19. század elején telepedett le Győrött a soproni Unger-család, amelynek tagjai két nemzedéken át kártyakészítéssel foglalkoztak. Id. Unger Mátyás (1789-1862) és ifj. Unger Mátyás (1824-1878) egy évszázados hagyományokkal rendelkező mesterség képviselői voltak: műhelyükben a kártyakészítés minden fázisát maguk végezték, a kártyapapír előkészítésétől a nyomtatáson át a lapok kifestéséig. Különböző fajta – soproni képes kártya, tarokk, csitt (whist), trappola – és minőségű kártyáikat nemcsak Győrött, hanem még a pesti vásárokon is árulták.
A kiállítás anyaga megismertet az Unger-család történetével, valamint a korabeli leírások, ábrázolások, és a műhely nyomódúcainak segítségével bepillantást enged a kártyagyártás mesterségének titkaiba is.
A kártya és a kártyázás győri kultúrtörténetéből is ízelítőt kapunk: Hans Bock bécsi mester könyv kötéstáblából előkerült 16. századi lapjai igazi ritkaságok, miként – igaz, kicsit másként – az a kártyalap is, amelyet egy 1775-ös tanúkihallgatási jegyzőkönyvhöz mellékeltek bizonyíték gyanánt. S azt is megtudhatjuk, hogy a reformkor nemzeti szelleme miként alakította át a hagyományos kártyaképeket.
Az Unger-család ifjabb nemzedékéhez tartozó Alajos (1814-1848) művészi pályára lépett s a bécsi képzőművészeti akadémián folytatott tanulmányokat. Olyan neves mesterek oktatták, mint Leopold Kupelwieser, akinek hatása a Szentcsaládot ábrázoló festményén is leolvasható.
Az akadémiai évei alatt készült tanulmányrajzai bepillantást engednek a nagynevű intézmény oktatási rendszerébe, s megtudhatjuk miért rajzoltak a korabeli művésznövendékek annyi antik szobrot s miért nincs modellrajzaik között egyetlen női akt sem. A családjáról festett bensőséges csoportportrén pedig igazi biedermeier alkotás, amelyről – immáron másfél évszázad távlatából – derék győri polgárok tekintenek ránk.
Helyszín: Xántus János Múzeum, Győr (Széchenyi tér 5.)
Megtekinthető: 2010. szeptember 9. – október 10.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
10. A reformkor fő kérdései
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek
- Miért volt vértelen 1848. március 15-e?
- A nyelv átalakításáról szóló vitát is beindította a magyar államnyelvvé tétele
- Az irodalomban és a politikában is maradandót alkotott Kemény Zsigmond
- Az 1848-49-es szabadságharcban is tevékeny szerepet vállalt Irinyi János
- Alacsonyabb származása miatt sosem teljesülhetett be Vörösmarty első szerelme
- A cenzúra kicselezése érdekében adott alcímet a Himnusznak Kölcsey Ferenc
- Alig épült meg, máris történelmi esemény színhelye lett a Nemzeti Múzeum
- Nem láthatta színpadon a Bánk bánt Katona József
- Csatatértől az elmegyógyintézetig: ki volt Széchenyi István gróf?
- Milliók voltak kíváncsiak a „Nemek csatájának” keresztelt teniszmérkőzésre tegnap
- Róma elfoglalása zárta le az egységes Olaszországért folytatott hosszú küzdelmet tegnap
- Darázsra emlékeztető formája és hangja után kapta nevét a legendás Vespa tegnap
- A második világháború végéig kellett várni a cannes-i filmfesztivál debütálására tegnap
- Michelangelo, Van Gogh és az anime stílusában alkotta újra a mesterséges intelligencia az Ásító inast tegnap
- Kétszer is megnyerte, de csak a második Oscar-díját vette át személyesen Sophia Loren tegnap
- Csupán adócsalásért tudták elítélni a szeszcsempészetből meggazdagodó Al Caponét tegnap
- Érdektelen fantáziálásnak tartotta a kiadó Golding regényét, A legyek urát 2024.09.19.