Kínai történelem a klímaváltozás árnyékában

Az élelemhiány sokszor volt képes az alattvalók között feszültséget szítani, s ez az éhező nomádhordákat a legtöbbször arra kényszerítette, hogy lecsapjanak a mongol sztyeppékről, amelyek egyértelműen a hűvösebb időjárási körülményekre vezethetők vissza – áll a tanulmányban. A kutatók szerint ezzel szemben a Középső Királyság azon korszakai, amikor rend és prosperitás köszöntött be, a melegebb időszakokhoz köthetők.

Nem új keletűek azok a teóriák, amelyek a kínai dinasztiák bukását és felemelkedését az olyan extrém időjárási jelenségekhez kapcsolják, mint a szárazság, az árvizek, vagy éppen a sáskajárás, de eddig még senki sem vizsgálta meg szisztematikusan, hogy Kína hosszú történelme során milyen hatással volt a klíma az ország társadalmi viszonyainak változására.

A Kínai Tudományos Akadémia kutatója, a Cse-pin Csang vezette kínai és európai történészekből álló munkacsoport történelmi archívumok mélyére ásott, megnézte a háborúk gyakoriságát, a rizs árának ingadozását, a szárazságokról, a sáskajárásokról és az árvizekről szóló feljegyzéseket, a konfliktusok között pedig megkülönböztette az idegen hatalommal szemben vívott háborúkat a belföldi viszályoktól.

„A mezőgazdaságra épülő dinasztiák – úgy mint a Han (25-220), a Tang (618-907), az északi Song (960-1125), a déli Song (1127-1279) és a Ming (1368-1644) – bukása szoros összefüggésben áll az alacsony hőmérséklettel és az időjárás hirtelen rosszabbra fordulásával” – jutottak el a végső konklúzióig a kutatók. Az élelemhiány következtében meggyengült ezeknek a dinasztiáknak a hatalma, amely arra ösztönözte az északi nomád népeket, hogy lerohanják a kínaiul beszélő délieket. A levegő átlaghőmérsékletében bekövetkező évi két fokos csökkenés negyven napra rövidítette a növények tenyészidejét, amely kritikus volt a haszonállatok számára.

A tanulmány szerint többször fordult elő szárazság és árvíz a hidegebb periódusokban, de a kutatók szerint sokkal nagyobb hatással volt a dinasztiaváltásokra a sáskajárás és a rizs árában végmenő drasztikus emelkedés. A kutatók nem mertek jóslásokba bocsátkozni a jövőt illetően, azt viszont leszögezték, hogy Kína esetében (a római és maja birodalmakhoz hasonlóan) nem a globális felmelegedés, hanem a lehűlés okozta az egyes dinasztiák vesztét.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

29. A kétpólusú világrend
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés

• Alig egy évtizeddel élte túl a jugoszláv állam Josip Broz Titót
• Mind az Anschlussról, mind a Habsburgokról lemondott Ausztria az önállóságért
• Megnyerhetetlen versenybe kényszerítette Moszkvát a „csillagháborús” terv
• 1958-ban elsüllyedt amerikai tengeralattjárót fedeztek fel Hawaii mellett
• Azonnal heves indulatokat gerjesztett világszerte Churchill híres fultoni beszéde
• Az emberélet nem számított, Észak-Vietnám elérte célját a Tet-offenzívával
• Egy spanyol halász segítségére is szükség volt az elveszett amerikai hidrogénbombák megtalálásához
• Kiment a mosdóba, majd a vonaton hagyta 1953-ban a hidrogénbomba titkos dokumentumait
• A Szovjetunió vonakodó segítségével vált atomhatalommá Kína