Zsinagógák, majális és Csontváry
2010. május 6. 14:15
Egyebek mellett Csontváry Kosztka Tivadar életművét elemzik, az egykori magyarországi zsinagógák történetét mesélik el és még egy egyedülálló fotót is bemutatnak a MúzeumCafé legújabb számában.
Korábban
Az év magazinja díjjal kitüntetett lapot a május közepén esedékes Múzeumok majálisára készülve ezúttal a múzeumi világnapról szóló írás vezeti be - természetesen a szokásos hírösszeállítás, kiállításajánlók, web- és könyvszemle után -, bemutatva a Pulszky Társaság által ilyenkor átadott szakmai díjainak a jövőben tervezett megújulását is.
A Disputában Kieselbach Tamás galériatulajdonos, Sárkány József pécsi művészettörténész, Gulyás Gábor, a debreceni MODEM igazgatója és Szücs György, a Nemzeti Galéria főigazgató-helyettese mondja el a véleményét arról, hogy szerintük hol és hogyan kellene bemutatni Csontváry Kosztka Tivadar életművét.
Ehhez kapcsolódva a Műhely rovat élén Molnos Péter művészettörténésztől egy újonnan "felfedezett" Csontváry-önarckép története olvasható, majd Török László professzor hamisított kopt "leletek" kapcsán a nemzetközi muzeológia egyik nagy baklövéséről mesél. A lapban bemutatják az Iparművészeti Múzeumban őrzött Pleyel zongora restaurálását, tudósítanak a fogyatékkal élőknek a múzeumokban történő speciális kiszolgálásáról rendezett konferenciáról, s végül bemutatják a Nagykanizsán járt thrák aranykincseket.
Az egykori magyarországi zsinagógák történetét és mai sorsát Toronyi Zsuzsanna, a Magyar Zsidó Múzeum igazgatója mutatja be, György Péter az előző számban megkezdett írásának befejező részében a berlini Neues Múzeum felújításáról és annak történeti-társadalmi vonatkozásairól elmélkedik, s végül ellátogatnak a Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeumba is.
Nagy interjúval tisztelte meg a lapot Gabriele Finaldi, a madridi Prado főigazgató-helyettese, Sinkó Katalin a Nemzeti Galéria ötven évét bemutató könyvéről és a Galériában töltött éveiről mesél, bemutatják Reinhold Würthöt, aki a világ egyik legjelentősebb műgyűjtőjeként kortárs magyar művészek alkotásaiból is vásárol, Sedlmayer Krisztina néprajzkutató a közelmúltunkat feltáró kiállítások fontosságáról beszél, s végül megszólal a lapban Glenn Brown brit képzőművész is, aki, akárcsak bárhol a világon, budapesti kiállításán sem engedte fényképezni az arcát.
Hogy a lap fotósa mégis milyen, a világon egyedülálló képet csinált róla, amelynek közléséhez azonban Brown mégis hozzájárult, azt megnézhetik, illetve a kép készítésének történetét elolvashatják a most megjelent MúzeumCaféban.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
16. Reformáció és katolikus megújulás
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák
- Színlelt emberrablás mentette meg Luther életét a birodalmi átok kimondása után
- A leves, amely megállított egy háborút
- Saját pénzén, pápai elismerés nélkül alapította meg egyetemét Pázmány Péter
- A kapitalizmus fejlődéséhez is hozzájárultak Kálvin János tanai
- Luther Mártont majdnem agyonütötte egy villám, megfogadta, ha túléli, szerzetesnek áll
- Eleinte nem akart egyházszakadást, később már Antikrisztusnak nevezte a pápát Luther
- A társadalmi homogenizáció véres eszköze – így született az inkvizíció
- Angyalok vagy egy trágyadomb miatt élhették túl a zuhanást a prágai defenesztráció áldozatai?
- Csak híveket akartak toborozni az egyházak a boszorkányüldözéssel?
- 10 érdekesség a Vöröskeresztről 10:09
- Kortárs ékszerekkel bővült a tél legsikeresebb tárlata a Magyar Nemzeti Múzeumban 10:05
- Filmjeiben a visszafogott előkelőséget testesítette meg Audrey Hepburn 08:20
- Visszautasította a bárói címet a gőzgép forradalmasítója, James Watt tegnap
- Illegális másolás miatt indították el az első számítógépes vírust tegnap
- Udvari intrikák és leszámolások vezettek a Perzsa Birodalom hanyatlásához tegnap
- Medici Katalin megelőző csapásként lemészároltatta a hugenottákat tegnap
- Golda Meir békében és háborúban tegnap